A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

CSORBA Csaba: Vármegyei címerek és Borsod-Abaúj-Zemplén címere

ESZTERGOM FEJÉR FOGARAS GÖMÖR-KISHONT 6. kép. Vármegyei címerek (Tagányi, 1880. nyomán) mellett áll, érintkezik, s az álló helyzetű két pajzsot a rájuk helyezett korona kapcsolja össze. A Pallas Lexikon ábrája szerint viszont egyik pajzs fedi a másikat.

17 Az összetett címereket többnyire egy pajzsba vonták, a címerképek és mesteralakok egymás fölé helyezésével, ill. egyik pajzsnak a másikra helyezésével: Abaúj-Torna esetében vágással osztották ketté a pajzsot, s egymás alá került a két megye jelképe (2. kép). Arad vármegyébe ugyan beleolvadt Zaránd, azonban ezt a három mezőre osztott címerpajzson semmi sem jelzi (Zaránd címere egy kivont kardot tartó álló, szembenéző magyar vitéz volt).

18 Brassó vármegye esetében a címerpajzsba nem került más, csak a névadó város jelképe, a korona (5. kép). Csík vármegye címere annál bonyolultabb: a három mezőre osztott címerpajzsra boglárpajzsot helyeztek, benne a csíksomlyói kolostor Szűz Máriájával. A pajzsra rákerült a székely nemzet jelképe, a nap, a magyar királyságot jelképező kettős kereszt, sőt még egy hegyes tájkép is, fenyőfákkal (5. kép).

19 17. Palim 15. köt. 687. - Vö. Áldásy A., 1923. 8-9. 18. Tagányi K., 1880.

1. 22. tábla. 19. Uo. 1.14. tábla (címerábrázolása jelentősen eltér - lásd az általunk közölt 5. kép - a Pallas és az 1911-es kataszter címerábrázolásától; negyedelt pajzs stb.). 112