A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

CSORBA Csaba: Vármegyei címerek és Borsod-Abaúj-Zemplén címere

lehet mondani, hogy sok tekintetben inkább mint úttörők küzdöttünk és sok helyt csak bolyongtunk a járatlan utakon, nem egyszer minden kalauz s vezérfonal nélkül".

8 A kutató arra számítana, hogy a különböző sorozatokban és sorozatokon kívül megjelent vármegyei monográfiák közlik az egyes vármegyei címerek hiteles képét, ill. a pecsét- és címervariánsok sorozatait, történeti elemzéssel egyetemben. Valójában azonban ilyesfajta adatközléseket, leírásokat, ábrázolásokat, elemzéseket többnyire hiába keresünk. Teljességre nem törekvő eddigi kutatásaink során a következő megyék címerét sikerült előtalálnunk: Abaúj-Torna, Bács-Bodrog, Baranya, Békés, Bihar, Borsod, Csongrád, Fejér, Győr, Hont, Komárom, Nógrád, Nyitra, Szabolcs, Szilágy, Temes, Torontál, Vas és Zemplén (többsége a Borovszky-féle sorozat megyei köteteiben).

9 A vármegyei címerek többsége abban a korban keletkezett - a 16. század közepét követő évszázadokban -, amelynek forrásadottságai - a középkorhoz képest - jónak mondhatók. A korszakalkotó 1550:62. te. óta, amely a vármegyéket saját címeres pecsét használatára késztette, elvileg minden vármegyei címeradományozásnak, módosításnak, ill. megerősítésnek be kellett kerülnie a királyi könyvekbe, melynek sorozatát jelenleg a Magyar Országos Levéltár őrzi. Ennek 1895-ben megjelent jegyzékében 1867-ig azonban csak a megyéknek alig több mint a fele található meg, többségük az 1830-as évek magyar köriratú pecsétre történő áttéréssel kapcsolatos címerrel (legtöbb esetben a címerképen nem változtattak - vagy csak minimális mértékben -, a korábbitól a pecsét annyiban különbözött, hogy a latin köriratot magyar nyelvű váltotta fel). A királyi könyvekben szereplő megyék a következők; zárójelben a címeradományozás évszáma." Arad vm. (1767) Árva vm. (1669, 1837) Bács vm. (1699, 1712) Bács-Bodrog vm. (1837) Baranya vm. (1694, 1838) Bars vm. (1846) Békés vm. (1724, 1836) Bereg vm. (1836) Bihar vm. (1690, 1838) Bodrog vm. (1715) Csanád vm. (1761, 1838) Csongrád vm. (1731) Esztergom vm. (1836) Fejér vm. (1837) Hajdúkerület (1838) Heves és Külső-Szolnok vm. Krassó vm. (1779, 1837) Liptó vm. (1680, 1837) (1837) Máramaros vm. (1748, 1837) Mosón vm. (1837) Nyitra vm. (1838) Pest-Pilis-Solt vm. (1733, 1836) Sáros vm. (1839) Sopron vm. (1693, 1837) Szabolcs vm. (1714, 1729, 1837) Szatmár vm. (1721) Szepes vm. (1840) Temes vm. (1779, 1837) Tolna vm. (1699, 1837) Torontál vm. (1779, 1838) Trencsén vm. (1837) Turóc vm. (1709) Ugocsa vm. (1714, 1837) Veszprém vm. (1836) Zemplén vm. (1837) Zólyom vm. (1837) 8. Uo. 84. 9. BorovszkyS., 1896. 485. (Abaúj-Torna) -Borovszky S., 1909. II. 69. (Bács-Bodrog) - Várady F., 1896. I. melléklet (Baranya) - Karácsonyi /., 1896. I. melléklet (Békés) - Borovszky S., 1901. XII. (Bihar)- BorovszkyS., 1909a. melléklet (Borsod) -Zsilinszky M., 1897.

1. melléklet (Csongrád) - Károly J., 1896. I. melléklet (Fejér) - Borovszky S., 1908. 66. (Győr) BorovszkyS., 1906. 477. (Hont)-Borovszky S., 1907. 548. (Komárom)-BorovszkyS., 1911. 567. (Nógrád) - Borovszky S., 1899. XV. (Nyitra) - Borovszky S., 1900. XV. (Szabolcs) Petri M., 1901. I. melléklet (Szilágy) - Borovszky S., 1914. 128. (Temes) - Borovszky S., 1912. (Torontál) - Borovszky S., 1898. XI. (Vas) - Borovszky S., 1905. 141. (Zemplén). 10. Illéssy J.-Pettkó B., 1895. 107