A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

TAKÁCS Péter–UDVARI István: Adalékok a 18. századi zempléni vásárok és a vásározó zempléni lakosok történetéhez

Rangban, látogatottságban majdnem hasonlatos Varannóhoz Nagymihály mezőváros évenkénti két országos vására. Itt heti piacok nem voltak, de megközelítőén száz település lakói tartják említésre méltónak gabona- és állatvásárait. Nagymihály fontosságát az adta, hogy két út is vezetett belőle Ungvárra, és a Laborc folyót híd ívelte át. Ungvár mellett Homonnával tart kapcsolatot. Nagymihály lakói, bár a mezőváros jelentős vásárokkal dicsekedhet, rendszeresen jártak vásározni Homonnára. Egyébként Ungvár és Homonna is csak Nagymihályon keresztül érintkezhetett egymással." Nagymihály lakói úgy nyilatkoztak, hogy „városunkban évente kétszer van vásár, ahol felesleges termékeinket eladhatjuk, és a szükséges dolgokat megvásárolhatjuk". Ugyanakkor megemlékeznek a homonnai „gyakori . . . heti és országos vásárokról" is. Amíg Nagymihály lakói rendszeresen látogatták Homonna vásárait, öt község lakói - Lázon, Lask, Márk, Szuha, Bánóc - csak Nagymihályra járnak adni-venni. Négy község ugyancsak Nagymihályt nevezi meg kizárólagos vásározó helyként Szalók, Falkus, Hegyi, Kácsánd -, de ők hozzáteszik vallomásukhoz, hogy „más városok sincsenek messze", vagy „több más város is közel van". A több helyen vásározó falvak lakói közül 29-en Nagymihályt nevezik meg első helyen: Abara, Berető, Butka, Dubróka, Füzesér, Gatály, Izbugya, Kisráska, Kiscséb, Krasznóc, Krivostyán, Lasztomér, Laborcvolya, Leszna, Márkcsemernye, Málca, Mocsár, Nagyráska, Nátafalva, Oreszka, Petrik, Pazdics, Petróc, Sámogy, Sztára, Szelepka, Topolyán, Varannó, Varannóhosszúmező. Második helyen 15 község lakói emlegetik a nagymihályi sokadalmakat: Majorőcka, Parnó, Hor, Felsőkörtvélyes, Tavar nap oly ánka, Stefanóc, Leskóc, Deregnyő, Hrabovarosztoka, Inóc, Vásárhely, Barkó, Sztakcsin, Oroszhrabóc, Kálnokarosztoka. A harmadik helyen Nagymihályt emlegetők száma növekszik. 19 község lakói: Kolcshosszúmező, Alsókörtvélyes, Matyasóc, Alsóhrabóc, Possa, Migléc, Kohány, Bosnyica, Tussaújfalu, Tussá, Morva, Zsalobina, Göröginye, Felsőladiskóc, Alsóladiskóc, Dubrava cum Smugóc, Klenova, Oroszvolova, Oroszbisztra. Negyedik helyen 12 község lakói tartják számon a nagymihályi sokadalmakat: Jeszenőc, Cernyina, Topolóka, Hrubó, Gerenda, Baskóc, Szopkóc, Hegedűsfalva, Karna, Kladzány, Tavarna, Kucsin. Majdnem ennyien, 11 község lakói említik az ötödik helyen: Nagyazar, lmreg, Szécskeresztúr, Zebegnyő, Repejő, Lukacsóc, Pakasztó, Hencóc, Szedlicska, Benkóc, Kvakóc. f •'•,. Hatodik helyen egy község - Jankóc -, hetedik helyen ugyancsak egy község Varehóc - lakói említik Nagymihály vásárait. A Zemplén megyei belső vásárok falvankénti látogatottság rendjében hatodik hely illeti meg Gálszécset. Vásáraira 96 település lakói járnak. Legalábbis ennyien említik meg név szerint is vásározó helyként. Kézművesei, viszonylag jó gabonatermő körzete, a hegység és a síkság találkozásából adódó regionális körzetek árucseréjét bonyolító földrajzi fekvésénél fogva vált jelentős vásártartó mezővárossá. Jelentőségét, vonzókörzetét csak növelte, hogy a Kassáról Homonnára befutó „elsőrendű út" keresztülhaladt rajta, és maga a település jelentős mennyiségű gabonafelesleggel rendelkezett.

12 11. Bácska V.-Nagy L., 1984. 64., 72., 81., 148., 296. 12. Bácskai V.-Nagy L., 1984. 64., 8]., 150., 271.,298. Bácskai V.-Nagy L., munkája egyébként az általunk érintett vásárok vonzáskörzetét minden esetben felvázolja, az 1828-as népességszámot is megadva egy-egy város, vásár vonzatához, s egyben közlekedésileg, gazdaságilag, iparosodottságra vonatkozóan is szolgáltat adatot. Adataik közül hiányoznak azonban a kézműipari és regionális jellemzők, A 18. század hetvenes éveiben azonban ezek a tényezők még dominánsabban befolyásolták egy-egy vásár vonzáskörzetét, mint fél századdal később, amikor már a napóleoni háborúk társadalmi munkamegosztást szélesítő, mélyítő hatását is megélte a magyarországi társadalom. 370