A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)
FALUSSY József: A „szerencsi” Rákóczi
Szerencs katonai szerepe a királyi Magyarország és Erdély harcaiban - a Hegyalja hadszíntérré vált - az 1550/60-as években növekedett meg. A Tisza vonalán Tokaj mellett mindkét fél számára fontossá vált a folyón való átkelés a kereskedelmi utak ellenőrzése céljából. 64 Jelentősége az 1570-es években tovább nőtt. A gyors török terjeszkedés dél-zempléni megállapítását célozta a kialakuló Tokaj-Szerencs-Ónod várháromszög 65 A kereskedelmi, katonai útvonalak Ónod-Szerencs-Bodrog-völgySárospatak-Homonnán keresztül észak felé. Szerencsen ágazott le erről az út TállyaBoldogkő-Gönc-Kassára és Zombor-Tokaj útvonalon Erdély, kelet felé. Centrális helyet választott tehát Rákóczi Zsigmond új birtokainak központjául. 1587 előtt Zemplén megye déli részén „csak" Szerencs, Hernádnémeti és Bass prédium Rákóczi zálogbirtoka. Hegyalján első házassága révén került hozzá Mád, Alaghy-birtok. (1590-ben a két család örökösödési szerződést köt, ha az egyik fél kihal, a mezőváros a másik kezébe kerül.) 66 1588, Megyaszót, Ifjú Kristóf tokaji lovaskapitány 4000 Ft-ot érő zálogbirtokát veszi át Rákóczi Zsigmond (és testvére, Ferenc). 67 1591ben Zombor részét váltja meg - Claudius Ruessel volt tokaji kapitány örököseitől 12 000 Ft-nyi összegben. 68 A település bortermelése és szántóművelése egyaránt jelentős. Mád után már a második bortermelő hegyaljai település birtokosa. 1592-ben a kialakuló szerencsi uradalom zálogösszege (Szerencs, Hernádnémeti, Bass, Zombor, Megyaszó) 32 387 Ft 55 dénár. Ehhez hozzáadják: 1. 7205 Ft-ot, amivel a szepesi kamara tartozik Rákóczinak. Ez az egri őrség tartására kifizetett összeg. 2. 3000 Ft kölcsönt, amit folyósított Ferdinánd Hardegg szatmári főkapitány zsoldjára, így a szerencsi uradalom zálogösszege 42 592 Ft 55 dénár. Összehasonlításul: ugyanez az uradalom, Onddal kiegészítve 1604-ben már 73 387 Ft-ot és 55 dénárt ért. 69 Csak 1587-ben szerencsi várának megerősítésére 3000 Ft-ot költött. 70 Legnagyobb „fogása" a Hegyalján Tarcal mezőváros megszerzése volt 1599-ben. 71 Rudolf császár 80 000 Ftért zálogosítja el a szőlőművelő és bortermelő terület egyik gyöngyét, az egész makovicai uradalomért fizetett annyit Rákóczi; vagy 1607-ben Tokaj mezőváros került Thurzó György zálogbirtokába 57 272 Ft 73 dénárért. 72 így már láthatjuk, hogy hegyaljai birtokai Rákóczi Zsigmond egyben birtokszerzeményei legértékesebb részét képezték. További nagyobb formátumú birtokszerzései: 1695, Ónod zálogbirtokának megvásárlása Forgách Zsigmondtól 32 000 Ft-on 1601-ben a szendrői uradalomból ugyanígy: a Gömör megyei Pelsőc, Edelény, Sáp, Visnyó. Még a hódoltsági városban, Kecskeméten is birtoka van. A koronára háramlás után adományba kapja. 73 Más módon, örökjogon való vásárlással szerzi meg a makovicai uradalmat 1601-ben. Szüksége is van birtokainak szinten tartására, hiszen 1602-ben gyámfia, Mágochy Ferenc nagykorúságával a munkácsi uradalom kicsúszott a kezéből és Erzsébet lánya is férjhez ment Homonnai Bálinthoz. Életének végső, de nagyon fontos szakaszában, bonyolította utolsó zálogbirtoka szerzését. Csáky István özvegyétől 192 464 Ft(!) áron Szádvár, Sáros uradalmait és a sárosi tized felét. Ennek csak egy részét 74 fizette ki 1605-1606-ban, többi készpénze 64. Ács Z., (szerk.) 63-74. (Marosi E.) 75-85. (Csorba Cs.) 65. Csorba i. m. 25. 66. M. kanc: LR 4. k. 733-737. 67. Turul, Keresztes K. i. m. 98. 68. M. Kanc.: LR5. k. 18-19. 69. M. Kam. NRA 1817/2. 70. M. Kam. NRA 785/17. 71. Trócsányi Zs., DME i. m. 67. 72. DME i. m. 67. 73. DMEi. m.68. 74. L. 62. sz. jegyzet. 348
