A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)
TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - FALUSSY József: Adalékok Szerencs és környéke gazdasági, társadalmi, kulturális életéhez 1914-ben
kelet felvidéki kereskedő városok pedig a borkereskedelmet bonyolították le külországokba. Bár a XVIII. században és a XIX. század elején némi megtorpanás tapasztalható e területen, de még a XIX. század végén is a Hegyalja a magyarországi szőlő- és a bortermelés minőségi (aszú) központi területe (a filoxéravészig). A mezőgazdasági tőkés fejlődés, a birtokviszonyok alapján a századfordulón a következőképpen alakul Hegyalján. Zemplén vármegyében a középbirtok háttérbe szorul a nagybirtokkal szemben. (Abaújban, Borsodban ez a tendencia fordított). Tehát itt a bortermelés túlnyomóan a kis-, középbirtok köréhez tartozott. 1865-ben: Abaújban 96, Borsodban 111, Zemplénben 61 helység foglalkozott szőlőtermeléssel. A termés kb. 70-80%-a került kereskedelmi forgalomba, tehát ez kifejezetten árutermelő tevékenységre utal. 11 1848 után is fennmaradt a földesúri italmérési jog, amit 1888-ban egyedárasítás követett. Az 1880-as évektől kezdi a filoxéra tönkretenni a szőlőket. (Első feltűnése vidékünkön 1880. május 18. Szendrő határában, gr. Csáky Imre szőlőjében.) 12 1875-ben Pancsova város határában ütötte fel a fejét ez a szőlőbetegség, majd terjedt el hazánkban. (Ekkor az ország össz-szőlőterülete 367 653 ha). Az 1895. évi statisztikai felvétel akkor rögzíti a filoxéra pusztítását, amikor az a mélyponton van. év terület ha-ban 1890 311120 1891 253207 1892 248831 1893 226100 1894 219842 1895 202865 A filoxéra pusztítás azonban nem egyforma méretű volt a borvidékeken, a legnagyobb hagyományos hegyvidéki körzetekben. Szerémség, Dél-Magyarország 75-88%-os. Abaúj-Torna vm: 94,4%, Tokaj-Hegyalj a c. lap szerint. Borsod vm. 90,7%, Zemplén vm. 82%-os. 14 Védekezésül négyféle módszert alkalmaztak: 1. irtásos = kiirtják a fertőzött tőkéket és a közvetlen közelében lévőket. 2. árasztásos = 5-6 héten át víz alatt tartani a szőlőterületet (hegyvidékeken?); 3. szénkéreggel való gyérítő eljárás volt a hatásosabb, ezt alkalmazták legkevésbé. (Az 1890-es években kb. 2-3000 ha-on az összterület 2-4%-án próbálkoztak vele.) 4. Újratelepítés a leghatásosabb módszer: a filoxérával szemben, ellenálló amerikai fajták tömeges elterjesztése, oltalmat nyújtó homoki szőlőtelepítés (Mathiász János, Kocsis Pál nevével fémjelezve). 1898-ban jelent meg: „Szőlő és bortermelés és a filoxéra ügy" c. kiadvány szerint (Statisztika szűkebb hazánkról): 15 Megyék Szőlőművelő foglalkozást végző falvak Filoxérás községek 1897.végén Fertőzött községek % Összes terület Fertőzött terület 1. Abaúj 2. Borsod 3. Zemplén 93 115 64 91 110 43 98,8 96 67 7858 14292 15617 7600 13392 12985 összesen: 272 244 37767 33977 11. B.-A.-Z. 12. B.-A.-Z. 13. GunstP., 14. GunstP., 15. B.-A.-Z. m. 54.1. m. 54.1. , 1976. 248-254. , 1976. 248-254. m. 54.1. 405
