A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - DÉTSHY Mihály: Rákóczi Zsigmond szerencsi vár- és templomépítkezésének dokumentumai

A Kamara egyébként maga sem tartotta tanácsosnak, hogy Tokaj várát huzamosabban egyik legjövedelmezőbb tartozékától megfosszák, az uralkodó pedig újból és újból elzárkózott ez elől.

5 Végül 1579-ben Rudolf mégis utasította a Kamarát, minél magasabb áron, de a visszavásárlás jogát fenntartva adja el alkalmas vevőnek a falut, hogy ennek és más birtokoknak az árából visszaválthassák Sárospatakot a Dobóktól.

6 Az igénylők között találjuk Rákóczi Zsigmond szendrői lovaskapitányt, aki az apátság fölötti kegyúri jogaira hivatkozva, s mindenki mást tiltva, kizárólagos igényt tartott a birtokra, és előbb 3000, majd 3500, végül 4000 forintot ajánlott, ha örökjogon nem is, de legalább tíz évre biztosítják számára Szerencs falu tulajdonát. Kikötötte azonban, hogy itteni kisebb építkezésekre fordítandó költségeit a visszaváltáskor térítsék meg neki. A Kamara támogatta Rákóczi kérését, és 1579. december 2-i felterjesztésében javasolta a királynak, hogy egri és szendrői katonai szolgálatát és a törökön aratott győzelmeit méltányolva 4000 forintért 4-5 évre adja neki zálogba Szerencset, és vállalja az építkezések költségeinek térítését 2-300 forint erejéig.

7 Ezt követően Rüber főkapitány és a Ka5. 1574 végén a Szép. Kam. a végvári katonaság zsoldjára és élelmezésére szükséges 10 000 forint előteremtésére csak birtokok eladásával vagy - elsősorban Szerencs - elzálogosításával lát módot: „Et forsitan quoque Dominus Magochy, uel altér aliquis possessionem Zerench ad Tokay possessam, pro 6 000 florenis nomine Inscriptionis accepturus esset. Cuius pagi abalienationem a Thokay, prout antea, Ita et nunc quidem suadere non possumus: Tamen quia durum telum est necessitas, Inscriptio eius pagi stat solum in clementi Maiestatis vestrae sacratissimae arbitrio", ezért inkább Krasznahorkát ajánlanák elidegenítésre (Min. 1574. nov 30.). 1577 júniusában a végváriak fizetetlensége miatti veszély elkerülésére ismét zálogba adását javasolják: „Ad pagum Zerench possent forsitan ab aliquo tria uel quatuor milia floreni mutuo haberi. Quod etsi nos consulere non possumus, Tamen cum aliae occasiones conflandae pecuniae desint, si piaceret Serenitati Vestrae, satius esset pagum inscribi, quam hanc prouinciam et confinia in periculum aliquod uenire" (Min. 1577 Jún. 4.). Szeptemberben jelentik, hogy végszükségben Homonnay Drugeth Miklóstól 4 000 ft-ot kölcsönöztek, és ha 6 héten belül nem adják meg, kötelesek Szerencset egy évre zálogul átengedni (Min. 1577. szept. 16.). Rudolf ezt roszszalva elrendeli, hogy küldött pénzből váltsák vissza (BM. 1577. szept. 26. N. 186.). 1579-ben Forgách Simon volt egri főkapitány kéri Szerencset a királytól, de a Kamara nem javasolja Tokaj jövedelmeinek védelmében (Min. 1579. márc. 25.). 6. BM. 1579. szept. 17. N. 222.: „etsi sua Maiestas Arces finitimas non facile abaliendas, aut bona ad easdem pertinentia inde auellenda censeat: venditio quoque pagi Zerench ipsi Arci Tokay, ad quam pertinet (siquidem Arx Sarospathak redimeretur) non usque adeo incommodatum sit, sua Caes: Maiestas benigne annuit, ut memorata bona maiori quo fieri poterit precio, alicui suae Maiestatis fidelium, de cuius fide haudquaquam dubitandum, cum pacto retrouenditionis alienentur . . . de idoneis Emptoribus . . . pagi Zerench prospiciatis,et cum illis de precio, quam fieri poterit maiori, ad ratificationem tamen suae Maiestatis transigatis". A Kamara jelenti, hogy már írt alkalmasnak tartott vevőknek: Min. 1579. okt. 2. 7. Min. 1579. nov. 4.: „Pagum Zerenchs aliqui ambiebant, sed iam plures deterriti sünt ab emtione, postquam Sigismundum Rakotzy et famíliám Monakianam Jus patronatus in eo habere, et aliorum emtionem in Capitulis, et in alys locis autenticis prohibuisse contradixisseque cognoüerunt". BM. 1579. nov. 10. N. 274. Ernő főhg.: „Quibus módis Sigismundus Rákóczy Abbatiam Zerench, iure patronatus ad se pertinere, eamque ob caussam sibi prae alys pro certa pecuniae summa diuendi humillime petat, qualiterque Episcopi Agriensis et Waradiensis pro eo intercedant, ex adiectis litteris cognoscetis". A Kamara válasza Min. 1579. dec. 2.: „Óbtulit autem primum fi. Hung. ter mille, Postea 3 500, Tandem 4 000 pro pago Zerenchs, si non perennali, saltem Inscriptionis Jure ad decennium sibi conferendo Ea cum conditione, vt si quos pro conferendo allodio et alys minoribus aedificys in eo pago sumptus facérét, y tempore redemtionis facta prius legitima aestimatione, vna cum capitali summa sibi refunderentur . . . (j avasolják) saepefatum pagum Zerenchs alias venalem, pro summa 4 000 florenorum hung. ad 4 uel 5 annos . . . inscribendum esse, aedificiorum sumptu vsque ad 200 vei 300 florenos et 3 mensium pro denuntianda redemptione sibi concesso". 231