A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

FOTÓ- ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA - TARCAI Béla: A miskolci fotográfia története

2. kép. Ismeretlen: Örkényi Ferenczy Barna miskolci ügyvéd 1860 körül (Ambrotípia) műszaki képzettséggel is rendelkezett. Kísérletezett távirányítású elektromos exponáló szerkezetekkel, olajjal átlátszóvá tett fénykép és kézzel festett arckép kombinálásával és a mozgások fényképi ábrázolásával. A szomszédságában működött Wesselényi és Gedeon nyomda közreműködésével szerkesztette, s jórészt maga írta 1895 és 1906 között a Szakfényképészek Közlönyét. 1906 után már a Budapesten megjelenő „A FÉNY" c. szaklap címlapján találkozunk a nevével.

i: A századforduló utáni években a miskolci fényképészipar tovább erősödött. Kiskunfélegyházáról ideköltözött Barna Hugó, és felépítette az első, szakszerűen tervezett műteremházat a Széchenyi utca 29. sz. ház udvarában. Ebben az időben alapozta meg hírnevét a Dunky fivérek hagyományait folytató Ábrahám család, fellendült és rövid idő alatt a város legnagyobb fényképészeti vállalkozása lett a Lusztig család két műhelye. A trianoni békeszerződés után újabb bevándorlási hullám érte el Miskolcot. Ezzel érkezett ide a Szepességből Zsedényi Gyula, aki Münchenben a főiskolán tanult, Körmöcbányáról telepedett át Maksay László és fia, Zoltán, Eperjesről jött - Kassa érintésével - Rosenblatt Emánuel -hogy csak a legjelentősebbeket említsük. Az elmondottakból kitűnik, hogy a miskolci fényképésziparosok világlátott, jól tájékozott emberek voltak. Kitűnően ismerték a technikát, ismerték a hazai és külföldi fényképezési szokásokat, átvették és nálunk is meghonosították azokat a sablonokat, 12. A Fény 1906. l.sz. 844