A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - FEHÉR József: Múzeumalapítási törekvések Sátoraljaújhelyen 1876-1987 között

MÚZEUMALAPÍTÁSI TÖREKVÉSEK SÁTORALJAÚJHELYEN 1876-1984 KÖZÖTT FEHÉR JÓZSEF A történeti Zemplén megye gazdag kulturális örökséggel rendelkezik. A városi, mezővárosi fejlődés igen korán megindult Felső-Magyarországnak ezen a területén, elsősorban a Hegyalja szőlő- és borkultúrája révén. Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szerencs, Tokaj élen járt a magyar függetlenségi harcok és szabadságküzdelmek támogatásában, a felvilágosodás és a reformkor eszméinek terjesztésében. A történelmi köztudat ma is gyakran Rákóczi, Kazinczy, Kossuth vármegyéjeként emlegeti Zemplént, amelynek forrásvidékéhez nemzedékek jártak erőt meríteni újabb kori megpróbáltatásainkhoz. Sátoraljaújhely az 1760-as évektől, a megyeháza felépítésének időszakától vált a vármegye állandó közigazgatási központjává. Előbb neves történetírója, Szirmay Antal munkái révén válik egyre ismertebbé, majd Kazinczy Ferenc nyelvújítási mozgalma emeli a haladó gondolkodású országrészek élvonalába. A politikai küzdelmeket minden időben jeles tudós társaságok, irodalmi és művészeti körök, klubok, egyesületek támogatják gondolati-művelődési háttérként. A reformkori eszmék terjesztésének legjelentősebb színtere az 1831-ben alakított Zempléni Kaszinó volt, mely az országban az elsők között jött létre, s melynek egyszerre volt tagja Kazinczy, Kossuth, Balásházy János, Lónyay Gábor, Szemere Miklós, Kazinczy Gábor, Vécsey Pál, Szirmay Antal, Újházi László, Soós János, vendége Széchenyi István és Petőfi Sándor. A kaszinó könyvtára a kor majdnem minden jelentősebb sajtótermékét megrendelte, lehetővé téve olvasásukat, megvitatásukat. A művelődési szervezetek, intézmények Sátoraljaújhelyen is a XIX. század második felében alakulnak ki. A kiegyezés utáni viszonylag nyugodt, sok tekintetben fejlődést hozó évtizedek kedveztek a művelődésnek is. 1870-ben a Zemplén című heti-, majd napilappal megindul a helyi hírlapírás, melyet rövidesen még két-három hetilap, több szaklap és időszakos kiadvány, évkönyv követ. 1895-től „Adalékok Zemplén Vármegye Történetéhez" címmel havi tudományos folyóiratot szerkeszt a vármegye tudós társasága. Az újhelyi polgárság színházi emlékei is alig fiatalabbak a miskolciénál. A XIX. század kezdetétől a legjobb társulatok keresik fel Újhelyt, majd 1883-ban felépül a város állandó színháza. A sátoraljaújhelyi irodalmi és művészeti csoportok közül az 1902-ben létrehozott Kazinczy Kör tevékenysége emelkedik ki, mely a hazai irodalom és művészet pártolását, ismertetését és terjesztését tűzi ki célul. Megalakításától kezdve 1948-ig a vármegye egyik legjelentősebb kultúrtényezője, az itt élő értelmiség szellemi fóruma. A vármegye levéltára már abban az időben is tudományos műhelynek számított. Korán felvetődött a múzeumalapítás gondolata is e sokszínű kulturális életben. (Az 1802-ben alapított Nemzeti Múzeum után a XIX. század második felében, s a milleniumi idők lelkes felbuzdulásának időszakában jönnek létre a vidéki múzeumok országszerte, általában társadalmi kezdeményezés útján.) Már 1876-ban „egy épp oly lelkes, mint tudós piarista, az újhelyi gimnáziumnak akkori igazgatója: Somorjai Ivánfy Ede 431