A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - GYULAI Éva: Borsod Vármegye Rákóczi hamvainak hazahozatalánál • Adalékok az ünnepek viselettörténetéhez

egyenruhájának minőségét és színeit illetően. Lónyaynak egy 1705. január 28-án keltezett, a haditanácshoz intézett beadványában azon kérdésére, hogy három felállítandó reguláris ezrednek „micsodás színű köntössük legyen és micsodás hosszúságú". A haditanács a következőket határozza: „Megértvén Kegyelmes Urunk parancsolatját, edgyik világoskék, a másik sötétkék, a harmadiknak zöld posztóból álló dolmánya, a nadrágja veres vagy kék lehet, a hosszúsága a'mint a' híveikével eléri."

40 A felsorolt színek a legnépszerűbb koloritjai voltak a kuruc hadnak, a piros és kék szín (Rákóczi színei) mellett a zöld is, mely utóbbit csak felsőruhának használtak, nadrágnak soha.

41 Ha azt kívánjuk megállapítani, hogy a „Bercsényi huszárok" a valóságban milyen színű öltözetet viseltek, a ruházati hadbiztos iratai adhatják meg a választ. Valószínűleg 1706-ból való az a Lónyay-féle irat, amelyben a kapitányokról megnevezett ezredek neve mellett feltüntették az egyenruha színét is. Az 57 ezred közül csak öt mellett van zöld (a többi kék és vörös, illetve 8 alkalommal fehér, 8 ezrednél nincs jelezve). Nincs jelölve Lóczy (Endre/András) ezredénél sem, pedig róla tudjuk, hogy egy olyan gyalogezrednek volt ezredeskapitánya, amely Bercsényi mellett, annak palotás (testőr) ezredét felváltva, teljesített szolgálatot a főgenerális udvartartásában, átvéve a palotás ezred szerepét ünnepélyes alkalmakkor is. Ez a gyalogezred zöld dolmányos, vörös nadrágos, fehér zsinóros új egyenruhát kapott 1706 tavaszán.

42 Ezzel a hajdúszázaddal emelte nyitrai udvarának fényét Bercsényi, s ezek látták el a díszőrségi szolgálatot Nagyszombaton is a mediátorokkal folytatott diplomáciai tárgyalásokon.

43 Bercsényi Miklós a szabadságharc kezdetén több önálló ezrednek volt tulajdonosa, ezek közül három lovas ezred volt. Két lovas ezredének vezénylő ezredesei Géczy Gábor és (Győri) Nagy János ezredes kapitányok voltak.

44 Mindkettejük ezrede az említett kimutatás szerint zöld dolmányt viselt, a harmadik - Réthey Györgyé - kéket.

45 Ha a viselet egyik legjellegzetesebb alkotóelemét, a színt tekintjük, amely a hadviselésben fontos megkülönböztető szerepet is játszik, a források tükrében a borsodiak 1906-os díszbandériuma joggal tekinthette magát Bercsényi zöld dolmányos (piros nadrágos) kurucai utódjának. A viselet másik fontos összetevője, a ruházat darabjai és azok szabása esetén már sokkal könnyebb a díszöltözetet és annak előképét összevetni, hiszen a kuruc kor ebben sokkal egyöntetűbb volt, mint a színek használatában. Bár a fegyvernemek, a rangfokozat és társadalmi pozíció szerint is módosul az öltözet a kuruc hadseregben, általában elmondhatjuk, hogy „a ruházat daliás, magyar szabású és zsinóros. A főbb tisztek drága, tollas forgókat, aranyozott ezüstláncos, gombos mentéket, párducbőröket, az alsóbb tisztek pedig - sőt, egész ezredek is - farkasbőr-kacagányokat, sárga-piros csizmákat hordtak. A sűrű zsinórzatú, övig érő kurta dolmány kákát a kuruc hadak hozták divatba."

46 Ez a leírás illik a borsodi bandérium öltözetére is, s a kuruc korból való egykorú ábrázolások is ezt a képet erősítik. A Rákóczi temetésén résztvevő Bercsényi huszár és lovas további felszerelési darabjai is megfelelnek a kuruc kor hasonló eszközeinek. A kardhoz teljesen hasonlót találunk a hadtörténeti monográfia kuruc szablyákat illusztráló ábráin.

47 Borsodban a vármegyei hajdúk is ezt a kuruc típusú szablyát - fringiát - viselték, sőt, Borsod vármegye 40. BánkútiL, 1976.158-159. 41. Thaly K., 1880/2. 766.; Nagy G., 158. 42. Thaly K., 1887. III. kötet 672. 43. Thaly K., 1887. III. kötet 454. 44. Thaly K., 1887. III. kötet 301. 45. Bánkúti I., 1976.49. 46. Thaly K., 1888. 16. 47. Liptai E., 1985.

1. kötet 269., 290. és 296. képek. 398