A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - UDVARI István: Adalékok a XVIII. századi hajdúdorogi cirill betűs iratokhoz

nézetek születtek és élnek ma is, melyek Hajdúdorog XVIII. századi népét ruszinoknak tekintik, mai lakosságát pedig elmagyarosodott ruszinoknak.

6 A kezemen járt, Dorog népéhez kapcsolódó, nagyrészt magyar nyelvű levéltári anyag alapján azt állapíthattam meg, hogy a XVIII. században a hajdúvárosnak szerb (rác) etnikumhoz tartozó, szerbül (rácul) beszélő lakossága nem volt. Hodinka Antal is felfigyelt arra, hogy bár a korai, kéziratos dorogi szertartási könyvek szerb redakciójú egyházi szláv nyelven íródtak,

7 szerb nyelven semmilyen egyéb dorogi iratot nem talált, ellenben ugyanabból a korszakból a településről feltűnően nagyszámú magyar nyelvű irat maradt fenn - így pl. a munkácsi püspöki levéltár XVI-XVII. századi magyar nyelvű anyaga többségében hajdúdorogi provenienciájú.

8 A XVIII. században Dorogra, Böszörményre vonatkoztatva a rác szó vallást, esetleg egy távolabbi népi származást jelölt. A forrásokban felbukkanó rác szó már 1667-ben is egyértelműen vallást jelöl. Ebben az évben Serfőző István dorogi főhadnagy jelenti és tudtul adja, hogy a helyi oláhok képviselőivel nemzetes Nagy Andrással, Papp Andrással, Harsány Péterrel, Hunyadi Mihállyal megegyezés történt, hogy az oláhok rendjén lévő prédikátor mikor, milyen formában használhatja a templomot. Az oláh prédikátor arra kapott lehetőséget, hogy utrenye után szabadon prédikálhasson, s minden második vasárnap pedig liturgiát végezhessen. A jelentésből kitűnik, „szép renddel megengedtük (a dorogi rácok) a nemzetes oláh rendben lévőnek, . . . hogy az oláh prédikátor, a dorogi rác renden lévő prédikátorok, a mi módunk szerint prédikáljon, szép renddel különben sem templomot, sem fizetést meg nem engedünk"

9 (Vö. Függelék I.). Ha feltételezzük is, hogy az „oláh" nemcsak vallási hovatartozást jelöl, a magyar képzésmódot mutató „román" nevek azt is megmutatják, hogy magyar nyelvű közösségben keletkeztek. Ismeretes, a nevet, mint megkülönböztető, identifikáló elemet nem az illető egyén vette fel, hanem attól a közösségtől kapta, amelyben él. A név, mint társadalmi produktum elsősorban nem az egyénre, hanem az azt létrehozó közösségre jellemző. „A rácz és oláh nyelven valóknak templomban való szolgálatoknak rendinek" szabályozása később is szóba került.

10 Hajdúdorog a XVII. század első harmadában integrálódott a rutén többségű munkácsi püspökségbe. A ruthen(us) (magyar nyelvű forrásokban: orosz) elnevezés Dorogra vonatkoztatva a 40-es évektől, Olsavszky Mihály püspöksége idején fokozatosan kiszorítja a rasciánus, rác szót. A munkácsi püspökségben erre az időre esik az unió általánossá válása, a rutén papság műveltségbeli, anyagi tekintélyének növekedése, az egyházmegyei kormányzat és intézmények fokozatos, római katolikus mintára történő kiépítése. Olsavszky 1744-ben Munkácson papnevelő intézetet létesített.

11 Az 1747-es kongrua kiegészítés ügyében a Helytartó Tanács rendeletére, vármegyei tisztviselők bevonásával készített összeírás pl. még rác papról, parochiáról szól.

12 Hajdúdorogon a XVII. század második felétől két görög szertartású parochia állott fenn és működött, - egy egyházi szláv liturgiái nyelvű rácnak, később ruténnek nevezett egyházközség, és egy román liturgiái nyelvű oláh parochia. A két egyházközségnek közös temploma, anyakönyve volt. Hasonló jelenség figyelhető meg Hajdúböszörményben is, 6. Grigássy Gy., i. m.; Duchnovics A. V., 1967. 494.; Haraksim A., 1961. 111. 7. Hodinka A., 1910.230. 8. Hodinka A., 1913.18. 19. sz. 9. Hajdúdorogi Püspöki Levéltár (továbbiakban HPL) Fasc. 2. N. 9.1667.; Vö. BenkőL., 1976. 378. 10. KomáromyA., 1898.25. 11. Hodinka A., i. m. 230-233.; Karácsonyi]., i. m. 22-23.; Vö. még: Mészáros Károly önéletrajza. Bevezette, sajtó alá rendezte Csorba Cs., Debrecen, 1974. 21, 28, 59, 61. 12. Ember Gy., 1947. 326