A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

TÖRTÉNETI, IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - DOBROSSY István–IGLÓI Gyula: Koronauradalmi épületek Miskolcon a XIX. század elején. II.. közlemény

KORONAURADALMI ÉPÜLETEK MISKOLCON A XIX. SZAZAD ELEJÉN II. KÖZLEMÉNY DOBROSSYISTVÁN-IGLÓI GYULA Miskolc szabad királyi várossá válását elősegítve, 1832/33-ban felmérték és összeírták a diósgyőri koronauradalom gondozásában lévő épületeket.

1 A közel ötven létesítményből 1982-ben ismertettük azokat, amelyeket a felmérők jövedelmezőségük alapján „első osztályba" soroltak. Ezek között vették számba a korcsmákat-vendéglőket, a mészárszékeket, a malmokat, az uradalom boltját, a serfőzőt, valamint a selyemtenyésztőházat.

2 A második és a harmadik osztályba a gazdasági épületeket, valamint a kegyúri létesítményeket sorolták. Alábbi tanulmányunk ezeket kívánja ismertetni úgy, hogy módszerünk megegyezik az 1982-es közlésünk módszerével. Az egyes létesítmények leírásakor „A" pont alatt közöljük az érintett objektummal kapcsolatos esetleges korábbi ismereteinket, másrészt utalunk arra, hogy a későbbi évtizedekben mi történt vele, s jelenleg létezik-e, vagy mi épült a helyén. A „B" pontban az eredeti felmérés szöveges részét értelmezzük, Ül. néhány esetben azt kivonatosan ismertetjük. Az alaptérképünkön valamennyi objektum földrajzi helyét bejelöltük (1. sz. kép). Az 1985. évi állapotot tükröző térképen alkalmazott jelek és számok csak a földrajzi környezethez való azonosítást segítik. A jelek alakja csak utalás, nem törekedtünk az adott objektum alaprajzi méreteinek térképi rekonstruálására. Az egykori leírások helyrajzi számokkal is megjelölték az építmények helyét. Ezek a helyrajzi számok az 1817. évi Domby István által szerkesztett helyrajzi számozásnak felelnek meg. Az 1832/33-as felmérés térképi ábrázolásának könnyebb áttekintéséhez megemlítjük, hogy az 1-16. számok az alábbi létesítményeket jelölik: 1. „A Koronához címzett uradalmi szálló-vendéglő" (2689 hrsz.), 2. „A Három Rózsa uradalmi vendégfogadó" (2748 hrsz.), 3. „A Zöldfa uradalmi vendégfogadó"(352 hrsz.), 4. „A Luci-korcsma, urasági italmérő" (714 hrsz.), 5. „Az Újvárosi Korcsma, urasági bormérés" (2866 hrsz.), 6. „Hóhér vagy Serház korcsma" (1704 hrsz.), 7.„Szárazfa vagy Svábsori uradalmi korcsma" (1631 hrsz.), 8. „Tetemvári uradalmi korcsma" (3047 hrsz.), 9. „Az uradalmi bolt" (2717 hrsz.), 10. „Az uradalmi sörfőző" (1504 hrsz.), 11. „A sörfőzőhöz bérbe adott pince" (1697 hrsz.), 12. „Uradalmi mészárszékek a hozzátartozó házzal" (731 hrsz.), 13. „Uradalmi alsó malom" (1398 hrsz.), 14. „Uradalmi felső malom - felső 1. Az összeírás anyaga az 1960-as évek elején Pataki J. fordításában került Komáromy J. akkori múzeumigazgatóhoz, majd halála után, hagyatéki anyaga részeként a Herman Ottó Múzeum történeti dokumentációs gyűjteményébe. Jelzete: HOM. HTD. 77.272.315. 2. Dobrossy I.-Iglói Gy., 1982. 137-164. 77