A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

TÖRTÉNETI, IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - KAMODY Miklós: Adatok Bártfa és Bártfa-fürdő postájának történetéhez

Nem csak Bártfa esetében állt fenn ez a helyzet, hanem számos város, amelyiket a királyi posta nem érintett, maga tartott fenn postai összeköttetést a legközelebbi postaállomással. Később az állomása beépült a királyi hálózatba. A XVII. században Nyitra folyamodott királyi posta létesítéséért azzal, hogy a város a folyton járó-kelő hadak miatt a postát többé folytatni nem tudja. Rozsnyó a lőcsei postával tartott fenn összeköttetést, Besztercebánya postáját Rudnóról kapta.

3 A Pozsony—Kassa postajárat felügyeletét az 1560-as évek második felében a pozsonyi postamester Paar Péter látta el, mint ,,ő felsége Magyarország különböző helyein elhelyezett postáinak mestere". Ferdinánd nagyra becsülte Paar Pétert érdemeiért, amit a magyarországi posták megszervezésével és működtetésével szerzett. A 25. éves szolgálatának elismeréséül az ő pozsony-külvárosi házát mindenféle adó és tehertől felmentette, a magyar nemesek sorába emelte.

4 1566-ban ezenfelül 26 éves szolgálatáért 200 frt jutalmat fizettetett ki az eperjesi vagy bártfai harmincadosi hivatallal és még 8 hordó bor juttatását is engedélyezte.

5 Bártfa szabad királyi város királyi postaállomását közel egy évszázadon át a Hübercsalád irányította. A városi adókönyvek tanúsága szerint 1579—1597-ig Hans Hűber postamesterkedett, akinek a fizetését 1583-ban a királyi kamara 20 frt-ban állapította meg. Hans Hüber halála után 1597—1618-ig özvegye volt a „postmeisterin". Őt 1619—1645-ig Jákob Hüber követte e tisztségben, aki feltételezhetően fiuk volt.

6 A bártfai Hüber-családdal azonos időben Kassán a Paar-család tagjai P. Bertalan és P. Mundin postáskodtak. Utóbbit Hüber András követte, aki a bártfai Hüber Jánosnak atyafia lehetett. Ilyen postamesteri családi kapcsolatok gyakoriak voltak egymás segítése és a postaállomás költséges felszerelése, fenntartása miatt is. Hüber András kassai postamester áldozatul esett Bocskai István erdélyi fejedelem Habsburg-ellenes felkelése során (1604-06) keletkezett dúlásnak. Bocskai hajdúi a német származású postamestereket kémeknek tekintették, ezért üldözték. A lőcsei és komáromi postamestertől elvették a postalovakat, a kassai Hüber Andrástól a házát vették el a többi németek házaival együtt és őt bujdosásba kergették. Később házát visszakapta ugyan, de a kiállott sanyarúságok miatt testileg és vagyonilag annyira megtört, hogy özvegyének Csató Zsófinak „annyija se maradt, kivel tisztességesen eltemethette volna szegény ura testét", emlékezett 1644-ben tett végrendeletében.

7 1610-ben a megzavart postaügyeket rendezték, a kárt vallottak 50—50 tallért kaptak lóvásárlásra. Hüber András fia Ambrus visszakapta apja postáját Kassát és hozzá még Szinna, Vilmány és Tállya postáját is. A felkelés után az észak-keleti vármegyék közigazgatására nagyobb figyelmet fordítanak. Rudolf király lemondása után trónra került II. Mátyás a Tiszán inneni és túli vármegyéket a szepesi kamara külön hatáskörébe utalja. Rendezést nyert a posták hovatartozódása is; a szepesi kamara alá került Siroka, Bártfa, Somos, Eperjes, Kassa, Szinna, Vilmány, Tállya, Bodrog-keresztúr, Tokaj, Nyírbátor, Kalló, Vada, Majtény és Szatmár.

8 Bártfa postaállomásának tanácsi igénybevételéről a város számadáskönyvéből kaphatunk adatokat. A számadáskönyvbe évenként egy alkalommal tüntették fel a postai 3. Hennyei V., 1926.79. 4. Országos Levéltár Benigna Resolutio 1566., 1567. 5. Hof Kammer Archív Postakten 1526-1599. 6. Adatok Bártfa város levéltárából. 1. Munkás L., 1911. 8. Hennyei V., 1926. 83. 56