A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - D.VARGA László: Adatok az Ung–Laborc–Latorca mellék pásztorkodásához

ADATOK AZ UNG-LABORC-LATORCA MELLÉK PASZTORKODÁSÁHOZ D. VARGA LÁSZLÓ Tanulmányomban recens gyűjtések alapján mutatom be az Ung, Laborc, Latorca közének pásztórkodását, állattartását. E témakörből szűkebb tájegységünkön, a mai Ungvidéken (értsd ezalatt az egykori nagykaposi járást) korábban nem folyt vizsgálat, így nem állt módunkban összehasonlítást, elemzést végezni, csupán saját gyűjtésünk (és egy kézirat, mely Szirénfalva és Csicser állattartását taglalja és Koticsné Magyari Mártától származik) anyagára támaszkodtunk. Ezek alapján megkíséreljük rögzíteni a vidék mezőgazdasága és állattartása mellett a pásztorkodási tevékenységgel összefüggő elemeket, szerepüket az adott társadalmi rendben. Személyesen az alábbi pásztoroktól és helyekről jegyeztük le az adatokat, akiknek (vagy hozzátartozóiknak) ezúttal is köszönetet mondunk, hogy türelemmel bevezettek a pásztorélet ismereteibe: Simkó Sándor, Bernát János (Nagyszelmencről — V. Slemence), Molnárcsik István (Dobóruszka — Ruská), Éles Mihály (Kaposkelecsényből — KapuSianske Klacany), Babincsák János (Csicserből — Ciöarovce), Balogh Sándor (Mokcsakerészből — Krisovská Liesková), Kalán Mihály (Bésből — Besa), Káplár János (Deregnyőről — Drahfíov). Ami az adatközlők lakhelyét illeti, az nem esik egybe pásztortevékenységükkel, ugyanis a pásztorok több helyen is megfordultak a vidéken pásztorkodásuk alatt, így Simkó Sándor a szürtei (Szűrte — ma SZU) erdőn, Bernát János szirénfalvi (Ptruksa) születésű, de Nagyszelmencen pásztorkodott, ugyanakkor mostoha apja Szirénfalván volt bojtár Földházi András számadó pásztor mellett, Éles hJhály először Kelecsényben (Klacany) Papp István mellett bojtárkodott, majd Nyaradban (ma egy falut alkot az egykori Mocsár-Nyárád—Kelecsény külön-külön álló három község), illetve Szirénfalván volt bojtár Kis-Jankó Péter mellett, de közben elkerült a leleszi (a Latorca bal partján levő Felső bodrogközi község) erdőre is bojtárnak Csizmár Györgyhöz. Molnárcsik István Kisszelmencen (ma SZU) született, majd a palágykomoróci (SZU) egykori László Gyula féle mokcsakerészi nemes birtokon pásztorkodott, majd Dobóruszkába (Ruská) került csikósnak, de kilenc esztendőt a „Szürti erdőn" is szolgált. Babincsák János szülőfalujában Csicserben pásztorkodott, ahol szarvasmarhán kívül sok ló is volt a szomszédos (Iske, Vaján, Deregnyő) falvakból. Balogh Sándor Harkány József számadó pásztor mellett kezdett bojtárkodni. Káplár János szalóki születésű ahol bojtárkodni is kezdett a bátyja mellett, katonaság után Hegyiben folytatta, majd később Deregnyőben. Kalán Mihály csak Bésben pásztorkodott. A felsorolt tizenhat helység minden bizonnyal reprezentálja a szóban forgó tájegység pásztorkodásának alapjait. Az anyaglejegyzés 1980., illetve 1982-ben történt, s időközben sajnos adatközlőink néhányan már eltávoztak az élők sorából, akik emlékének hálával adózunk ehelyett is. 317