A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - KAVECSÁNSZKI Gyula: Rátka, Hercegkút és Károlyfalva népi építészete

32. kép. Károlyfalva, Rákóczi u. 51. sz. kőből épített csűrbelső csirke. A szárnyasok az épülethez támasztott létrán jutottak fel a padlásra. A legrégebbi baromfiólak ketrecszerű tákolmányok voltak. 2. A földmüveléssel kapcsolatos gazdasági építmények: Rátkán, Károlyfalván és Hercegkúton a földművelés vezető ága a gabonatermesztés és a szőlőművelés volt. Rátka lakói dohányt is termesztettek. Ennek megfelelően a legfontosabb gazdasági építmény a csűr és a pince volt. A csűrben csépelték a gabonát és itt tartották a pelyvát, valamint itt tároltak a szálas takarmányt (lucerna, lóhere, rozsszalma, széna). A helyszíni kutatások során szerkezetileg kétfajta csűrt találtam. A kőből épített csűr elsősorban Rátkára jellemző. Ennek magyarázata a tállyai kőbánya közelsége. A paticsfalú csűr Károlyfalvára és Hercegkútra jellemző (31. kép). Legtöbbet cseréppel fedtek, Hercegkúton a zsúpfedés volt gyakori. Alaprajzuk még a hagyományt követi. A csűrök belső tere három részre tagolódott. A középső cséplőrész a szérű (Dresplatz). A csűrfolyosó keresztirányú, a kert felőli oldalon rendszerint zárt, de gyakori a teljesen nyitott csűrfolyosó is. A csűrfolyosó olyan magas és széles, hogy egy jól megrakott szekeret könnyedén befogadott. A csűrfolyosótól jobbra és balra találhatók a rakodók, (Lagerungsraume) melyeket a csűrfolyosótól kb. 1 m magasságban gerenda választott el. A szekér rendszerint a szérűben állt. A rakodókban a csűrfiókokban tárolták a szálas takarmányt (32. kép). Nagyobb parasztgazdaságoknál (Bauernwiertschaften) a csűrhöz még hozzáépítettek egy kis épületet az egyéb takarmány tárolására. Górét nem találtam a vizsgált területen. Pincék: Az 1867. XII. 31-i Fölvételi ív alapján megállapítható, hogy szinte minden háznál volt pince. A szőlőművelés, borászat ma is jelentős tevékenység a három faluban, különösen a rátkai hegyoldal híres szőlejéről. A pincék egy része a lakóházak alatt volt, vagy az udvaron. A lakóház alatti pincék bejárata rendszerint az eresz alatt volt. Károlyfalván és Hercegkúton a falu határában külön pincesor található. Ezek puhakőből kivályt lyukpincék, 26-30 m hosszúak. Akb. 10-12 m hosszú, keskeny folyosó után a pincetorokban a pince kiszélesedik. Itt tárolják a hordókat. A pincéknek a módosabb gazdáknál két-három ága is volt. A kőből rakott boltíveket és belső bélésfalat csak utólag rakták be az omlás miatt. Ahercegkúti pincék datálása 1871-től napjainkig terjed. A boltív fölötti háromszögbe gyakran faragtak keresztet a szerencsétlenség, a rossz termés megakadályozása céljából (33. kép). Szín: a beltelek egyszerű gazdasági építménye. A legjellemzőbb fajtája a fásszín. Féltetős építmény, elöl nyitott, oldalt és hátul rendszerint be volt deszkázva. A színben tárolták a felaprított fát. 267