A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)
FELD István: A gönci Amadé-vár
alkalmas erődítményként épült fel, bizonyára gyorsan s így egyszerűen, különösebb igényesség nélkül. Építtetőjének — a tartományuraságot létrehozó családnak — bizonyára nem volt királyi engedélye sem a várépítéshez, ha egyáltalában kellett engedély az ilyen típusú erősségekhez. Erre utal az is, hogy nem tudunk a vár fenntartását szolgáló tartozékokról sem. Ezekre csak Amadé tartományuraságának léte idején nem volt feltétlen szükség, amikor máshonnan is lehetett biztosítani a szükséges anyagiakat. 2 7 A felmerült kérdések eldöntése teljes bizonyossággal csak a vár régészeti feltárásával lenne lehetséges, de nagy segítséget nyújtana ebben az is, ha ismernénk a többi tartományúr székhelyének korabeli formáját. 28 Az azonban a rendelkezésre álló adatok alapján is bizonyos, hogy a gönci vár 1317 után, a király kezére kerülve még eredményesen betöltötte a király hatalmának biztosítását a Hernád vidékén. Nehezen megközelíthető és jól védhető mivolta pedig kifejezetten alkalmassá tette arra, hogy Drugeth Vilmos itt helyezze el kincseit hadjáratának idejére. A várakkal szemben támasztott igények s talán a haditechnika fejlődése, az erődítmény karbantartásának költséges volta, s más, számunkra ismeretlen tényezők azonban a 14. század végére a gönci vár elavulásához vezettek. Új birtokosa, a közelben is számos nagyobb, kényelmesebb várral rendelkező Bebek-család számára nem volt érdemes az erősség átépítése, nekik az ekkorra már mezővárossá fejlődött Gönc sokkal nagyobb értéket jelentett. Az Amadé-várat így — mint szerte az országban a legtöbb hasonló építményt — legkésőbb a 15. század elején elhagyták. 2 9 27. A várak névadása félrevezethető is lehet. így a Pest megyei Csővár a 18-19. századi adatokban állandóan mind Ráskai-vár, a Ráskaiak által épített vár szerepel, holott eredete jóval korábbi időre nyúlik vissza: FéldI.—JakusL.-László Cs., 1979. 12-13. Feudális váraink funkcióját, történeti szerepét, a tartozékok jelentőségét alapvető munkájában Fügedi E. dolgozta fel: Fügedi E., 1977. - Az 1290 után már nem említett, valószínűleg Amadé által emeltetett tokaji vízivárra: Csorba Cs., 1980. 15. A Garadna alatt volt, ugyancsak rövid ideig létezett Sárvárra: Györffy Gy., 1963. 51. Amadé még Szakalya várát építtette, Kassa felett, ez 1429-ig állt: FügediE., 1977. 194. Formájáról közelebbit nem tudunk. 28. Ma még egyetlen tartományúri székhely feldolgozására sem került sor. Csák Máté trencséni várának újabb kutatási eredményei még alig ismertek, de az biztos, hogy a vár nem csupán a toronyból állt. A Kőszegieknek névadó székhelyükön két váruk is állt. Az 1246 előtt felépített óház a közölt alaprajz szerint igen hasonló lehetett Gönchöz: Lelkes L, 1960. 8-10., 35-36. Az általuk alapított városbeli várról közelebbit nem tudunk. - A széles körű kutatások ellenére sem világos, hogy hol állt az Ákosok diósgyőri székhelye. Az utóbbi kettőre ld. Gerő L., 1975. 127., 194. 29. A kutatás még nem tisztázta, hogy mikor és miért hagyták el - vagy építették át - a többi, hasonló elrendezésű várat. Egy kisebb típusra ld. Parádi N., 1982. 27. - A B eb ekek váraira Krasznahorka, Szád, Szendrő - Fügedi E., 1977. 159., 193., 197. A vár helyszíni vizsgálatában nyújtott segítségéért Jüan Cabellonak, a rajzokért László Csabának tartozom köszönettel. 71
