A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1985)

LOSONCI Miklós: Ruttkay György aktivista festő életműve

zetfüzetben, ami azért különös, mert Kandinszkij könyvében bár van utalás Picassóra, a reprók a ravennai mozaikra, Dürerre vonatkoznak, — a kubista képeknek nyoma sincs benne. Egyrészt tehát e rajzokban felhasználta Kandinszkij intelmeit abban, hogy saját érzelmeit, eszméit szerkeszti rajzolattá, másrészt saját egyéni útján éri el minták nélkül a kubizmus eredményeit, — egy kassai serdülő Beckó vára alatt. Ez a teljesítmény páratlan, olyannyira, hogy hasonlóan Romáin Rollandhoz, aki Beethoven Eroica szimfóniájával kapcsolatban jegyezte meg, hogy a nagy zeneköltő soha ekkora lépést nem tett előre, — vonatkoztathatjuk Ruttkay György ezen vázlataira, ő itt végérvényesen megtalálta magát. Természetesen festett jobb műveket, minden ezt követő alkotása minőségben meghaladta e zsengéket, de a szellemiséget illetően ekkor érte el öntörvényeit. Hirtelenül, váratlanul, egyedül. Adódik más meglepetés is a rajzok között, — tusrajz egy elesett orosz katonáról. Valószínű, hogy fantáziakép, hiszen katonahalottat nem láthatott Beckó környékén Ruttkay György, de Verescsagin nyomán így merengett róluk, — földön heverve széttárt karral, a megfeszítés kiszolgáltatott mozdulatával, varjakkal a feje fölött, magányosan; elszórt puskájával. A serdülő Ruttkay megrajzolja az első világháború első halottját Mednyánszky szellemében, Mednyánszky előtt. Róla máskülönben hallott is Beckón, hallotta, hogy öreg lovakat tartott a Tátra festője, hogy legyenek modelljei, meg emberségből

3 is. Nem véletlen, hogy e hallomás nyomán is egy kubizált öreg ló drámáját írja le képben, - Vaszary János, Tornyai János, Mednyánszky László trénlovainak megrendítő előzeteseként Picasso modorában. Egy gyerekfestő! A tizenhatéves Ruttkay György életművének nyitánya így kezdődik. Rejtély? Tény. Pályájának egyedi vonásai. Ezek sorsából és tehetségének különös jegyeiből adódtak, - a művek fogalmazásába közbeszólt jellem és történelem, neveltetés, akarat és a szellemi, gondolati fejlődés állandóan új eredményei, - a világ horizontjának lázas, alapos számbavétele. Életműve így is talányos. Festő volt, jogász lett, művész maradt. Avantgárdé szellemi nyitottsággal indult, később az utószecesszió jegyében alkotott, de mindvégig birtokolta azt a sajátosan ezoterikus, költői légiességét, mely indokolt stílusváltásokra ösztönözte az értelem és képzelet szabadságának jegyében. így történt, hogy ő, aki a Nyolcakat folytató aktivisták törekvéseinek egyik élharcosa lett, — Uitz, Kassák társa, — hamarosan más festői eszmények bűvkörébe került, — az egyetemesség vonzásába, mely magába szívta elmélkedései és külföldi utazásai során a világ művészetének minden lényeges és maradandó állomását. Ez a felismerés, — élmény és tapasztalat ösztönözte és a társtalanság is, hiszen a 20-as évektől társak nélkül egyedül maradt, - egyedül a művészettel. Ez a rejtelem törvénye is, hogy pályaíve megszakadt, de folytatódott a nyitottság és a frissesség jegyében, igaz másképpen, ahogy elkezdődött. Az ő akadémiája a front lett, a Piave volt a főiskolája srapnelekkel, - „Harctéri napló"-ját szavakkal és rajzokkal írta 1917-ben.

4 Már első rajzai merőben mások a megszokottnál. Sagrado, Saccieleto udvarházai tárulkoznak fel szamaraskocsikkal, ivó marha, templom, egy kubisztikusan összefogott ló, fél karú sebesült, kerengős ház, egy már Légér eszményeit rögzítő gépember, Grozavesku Traján román operaénekes és egy fa december 3. Nyiry Lili szóbeli közlése. 4. Nyiry Lili tulajdona, kézirat. 208