A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

V.SZÉKELY György: 17. századi éremlelet Zubogyról

17. SZÁZADI ÉREMLELET ZUBOGYRÖL V. SZÉKELY GYÖRGY 1978 júliusában az Országos Műemléki Felügyelőség által a zubogyi református templomban végzett műemléki és régészeti kutatás során a szentély délkeleti részében 67 darabból álló éremlelet került elő.

1 A település a XVII. században a királyi Magyarország peremterületén, a török megszállás alatt levő országrész szomszédságában feküdt. A falu közelebbi és távolabbi környékének korabeli pénzforgalmát a XVII. század második felében az éremleletek és írásos források tanúsága szerint — az aprópénzek vonatkozásában — a magyar, az osztrák tartományokbeli és a lengyel—sziléziai pénzek döntő arányú jelenléte határozta meg.

2 A zubogyi éremlelet kizárólag váltópénzeket tartalmazott, legnagyobb címletű darabja 15 krajcáros. Egyik részét az 1619—1633 közötti időszakban vert pénzek alkotják: II. Ferdinánd osztrák és sziléziai 3 krajcárosai, III. Zsigmond lengyel poltúrái, Gusztáv Adolf rigai és elbingi poltúrái, valamint egy brandenburgi poltura. A lelet másik része 1661—1673 között készült véreteket tartalmaz, egyrészt különböző címletű krajcárokat az osztrák tartományokból, olmützi és liegnitzi 3 krajcárosokat, másrészt lengyel hatos- és hármasgarasokat. A leletben a magyar pénzeket I. Lipót egyetlen körmöcbányai denára képviseli. Tekintettel arra, hogy a zubogyi lelet darabszáma nem nagy, önmagában nem alkalmas a korabeli pénzforgalom vizsgálatára. Ehhez néhány egyéb, ugyanerről a területről származó, az 1660—1680 közötti időszakban elrejtett éremlelet bevonása látszott célszerűnek. ' 1. Az éremlelet előkerülésének pontos helyét, a templom történetét és kutatását ugyanebben a kötetben közli: Féld István: A zubogyi református templom kutatása. 2. A XVII. századi Magyarország pénzforgalmának minden területre kiterjedő feldolgozását mindeddig nélkülöznünk kell. A század első felének rövid jellemzése Huszár Lajos: Habsburg-házi királyok pénzei 1526-1657. Bp. 1975. 19-44. Ezenkívül csak Sopronról és a hódoltsági terület néhány városáról áll rendelkezésünkre alaposabb elemzés; Huszár Lajos: Pénzforgalom és pénzértékviszonyok Sopronban. Századok (a továbbiakban Sz) 105. (1971) 1150-1184.; Búza János: öreg garas (A hódoltság utolsó éveinek pénzforgalmához). Történelmi Szemle (a továbbiakban TSz) XVI. (1973) 151 -159.; BuzaJános: A tallér és az aranyforint árfolyama, valamint szerepe a pénzforgalomban Magyarország török uralom alatti területén a XVII. században (Nagykőrös 1622-1682). TSz. XX. (1977) 73-106.; Iványosi-Szabó Tibor: Pénzforgalom Kecskeméten 1662-1711 között. Sz. 114. (1980) 71-99. A Felvidék (Alsó- és Felső-Magyarország) pénzértékviszonyainak kitűnő elemzését adja Stefan Kazimir: Vyvoj reálnej hodnoty drobnych striebornych minci na Slovensku v rokoch 1526-1711. Numismaticky sbornik VIII. (1964) 171-216. 75