A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

V. ZALÁN Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között (Első közlemény)

174 t VARGÁNÉ ZALÁN IRÉN kus, ízig-vérig művészlélek abból a fajtából, amelynek érzékenységi együtthatója igen magas fokú. Minden idegszála lángra gyúl művészi munkájában."

54 1929-ben Bécsben adott hangversenyt. „Rákosi Arnold muzikális kvalitásokkal rendelkező művész. Wieuxtemps hegedűversenyét kifogástalan vonókezeléssel és az összes technikai követelménynek megfelelően interpretálta."

55 1930. Újra Bécs. „Rákos Arnold tartalmas, érzésteljes, szenvedélyes játékos. Műsora, amely Bach, Glazunov, Beethoven, Rákos, Saint-Saéns művei szerepeltek, jelzi, hogy előtte szép jövő áll."

56 1932 Budapest. A Budapesti Hangversenyzenekar 7 zenekari hangversenyt rendezett a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Lőwenstein Artúr troppaui karnagy, valamint Hozheu Erzsébet, párizsi zongoraművésznő, Kadosa Pál és Rákos Arnold közreműködévével. Rákos Arnold alapos felkészültsége a Saint-Saéns hegedűversenyben érsényesült szép sikerrel.

57 1934. Szegeden játszott a Szegedi Filharmonikusokkal Ferencsik János vezényletével. E mellett részt vett minden zenei és társadalmi eseményen Miskolcon, amire kérték, vagy, amire maga vállalkozott művésztársával és feleségével R. Palkó Kornéliával. A zeneszerző Rákos iskolázottságánál fogva későromantikus stílust képviselt, impresszionista színekkel. Svájci mesterét Marteau-t előkelő kultúra, magasrendű zenei intelligencia jellemezte. Párizsi mestere D' Indy- Cesár Franck növendéke volt, akire viszont (t. i. D' Indyre) Liszt és Wagner gyakorolt nagy hatást. D' Indy vezetésével a Schola Cantorum a párizsi Conservatoiv mellett — Franciaország legjelentősebb zenei főiskolája volt. D' Indy szemére vetik, hogy műveiben sok a „germános elem". Mind emellett, a franciákat mindig jellemző szabatosság, a kifejezés tisztasága, a forma kiegyensúlyozottsága, a melodikus vonal eleganciája, a hangszerelés fénye D' Indy művészetének vonásai. Alig képzelhető el, hogy e hatások Rákos Arnoldnak, a zeneszerzőnek tevékenységében ne hagytak volna nyomot. Sajnos mindezt megítélni ma már nincs módunk. Ha műveit előadták is, érdemben soha nem méltatták. S az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a zeneiskolának volt egy „hivatalos" zeneszerző tanára. Rákos művei néhányszor elhangzottak. 1920-ban a „nyomorenyhítő akciók javára" egymást érték a jótékony célú hangversenyek. Volt, mit enyhíteni. A Miskolci Gömöri pályaudvaron százával laktak vasúti vagonokban felvidéki menekültek. A Miskolci Művészek és Műkedvelők inségakciója javára rendezett vonószenekari hangversenyen előadták Rákos Arnold szimfonikus költeményét, a szerző vezényletével: Hámori harangok, Hámori idill, Hámori legenda.

58 Még ugyanebben az évben a Miskolci Színházban rendezett „kuruc" délutánon bemutatták: Családi tradíció c. dalos játékát. A hírlapi híren kívül más nyom nem maradt. Talán a szereplők engednek némi sejtést a darab cselekményére. Szereplői: Violetta: Szabó Vilma, Susanne komorna: Lágler Olga, Pál, kuruc kapitány: Marossy József, Miska strázsamester: Kőváry Géza, Éliás remete: Fleischer Ernő, Jean inas: Siroky Jenő. Szövegét írta: Nagy Dénes. „A 54. Magyarság, 1929. január 15. Esti Kurír. 55. Neues Wiener Journal, 15. nov. 1929. 56. Der Tag Wien 30. 4. 1930. 57. Nemzeti Újság, 1932. február 1. 58. Eredeti műsor. Művészek és Műkedvelők ínségakciójának Vonószenekari hangversenye a Színházban 1920. február 25-én este 8 órakor