A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)
PALÁDI-KOVÁCS Attila: Gazdasági épületek Észak-Borsodban és Gömörben. A rakodó
GAZDASÁGI ÉPÜLETEK ÉSZAK-BORSODBAN ÉS GÖMÖRBEN. A RAKODÓ 223 elhelyezett nyílás, illetve ajtó jellemezte a szepességi boronafalú szénapajtákat is.) Rozsnyó vidékén a fenyődeszka falazattal épült szénatárolók a XIX. század második felében és századunk elején terjedtek el. A Pelsőc—Kassa (Plešivec— Košice) vonaltól délre van egy á1 meneti övezet, amelyben a rakodók valamilyen falazattal épülnek, de ajtónyílásuk a talaj szintjéig ér. A fal anyaga manapság főleg deszka, amit nem függőlegesen, hanem vízszintesen elhelyezve, nagy réseket hagyva szögelnek fel a tartóoszlopokra. Régebben gyakoribb volt a ravásfal, a vesszőből fonott fal és a pacsit. A rakodó harmadik formai változata a legigénytelenebb, mert mindössze egy oszlopokra állított nyeregtetőből áll. Legszerényebb megoldás esetén csupán négy lábon álló, de szilárdan rögzített szalmatető. Ez a falazat nélküli rakodó itt-ott Gömörben és Tornában is használatos, de igazában Felső-Borsod és a Cserehát jellegzetes építménye. Déli határa nem vonható meg élesen, de valahol ott lehet, ahol a, dombok belesimulnak a tágas folyóvölgyekbe. A vizsgált gazdasági épületeket szénatároló rendeltetésük és elnevezésük, a rakodó szó fűzi össze. Ez az elnevezés viszonylag nagy területen mutatható ki, mint a közölt térkép is igazolja. Az elnevezésnek ez az egységessége arra enged következtetni, hogy a különböző formájú szénarakodó épületek meglehetősen régi tartozékai Észak-Borsod, Gömör és Abaúj-Torna parasztgazdaságainak. A csűrök mellett vagy helyett — a gazdaság méretétől függően — nemcsak a XIX— XX. században, hanem jóval korábban is szükség volt kisebb tároló építményekre, szénarakodókra. Egyes XVIII. századi inventáriumok, paraszti testamentumok talán a szénarakodókról is megemlékeztek. Bizonyos, hogy az épületek külső képe, anyaga sokat változott az idők folyamán, amint a hagyományos építőanyagokat (pl. zsúp, fazsindely stb.) újabbakkal váltották fel. FARM BUILDINGS IN NORTH-BORSOD AND IN GÖMÖR THE HAY-SHED (Abstract) The most important building of the peasant farm in North Hungary is the barn. Its importance has decreased with the mechanisation of threshing, and the place of the "threshing barn" is taken over by the "hay-barn". Beside, or instead of the barns there are roofed edifices in smaller peasant farms in the northern part of Borsod and in the nearby territories of the one-time county of Gömör and Abauj, to protect the fodder from precipitation. These edifices are called hay-shed (rakodó) in the mentioned territories (fig. 14.). The hay-shed is smaller than the barn, usually consists of one room, the roof rests on wooden pillars. It often has no walls or just partial walls (fig. 1-2). This kind of edifice is unknown west of the Eger-Borsodnádasd line; it can be found eastwards till the valley of the river Hernád. There it meets the territory of the hay-barn called sopp or sopa. The difference between them lies not only in their names, but also, very strikingly, in the form of the edifice. The ground form of the sopp or sopa of Zemplén territories is strictly square, the hay-shed is of oblong form. The sopa is a higher building often with a pyramidal roof, while the roof of the hay-shed is nearly always gabled.
