A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

VALTER Ilona: A tornaszentandrási r.k. templom kutatása

A TORNASZENT ANDRÁSI R. K. TEMPLOM KUTATÁSA 101 XII. század végén megszűnt. Ez egybeesett a tornai erdőispánság megalakulása val a XII. század vége felé.

4 A királyi erdőuradalmak, a későbbi erdőispánságok a XII. század végén már megvoltak. A gyér lakosságú, de vadban gazdag királyi erdőségeket kormányozták. Központjaik a királyok tartózkodási helyéül szolgáló udvarházak voltak, amelyek mellett a XIII. század közepére többnyire várak is épültek. A tornai erdőispánság 1198-ban tűnik fel. A Gömör-Szepesi és Jászó körüli királyi erdőségeket, az ún. Fekete erdőt kormányozta (2. kép). Központja az eredetileg Borsod megyéhez tartozó Tornán volt. Ispánsága 1272-ben, ispánja és vára 1274-ben tűnik fel oklevelekben.

5 Az erdőispánságok felügyelete alá különféle szolgálatokat végző falvak tartoztak. Foglalkozást jelentő helyneveink őrizték meg emléküket. A tornai erdőispánság eredetileg a gömöri és szepesi erdőségeket is magában foglaló területén négy Ardót találunk. Kezdetben ide tartozott a Szepességi Daróc, és a Tornaszentandrás határában állott két Kovácsi nevű falut és a szénégetőt jelentő Mile nevű elpusztult falvakat is alighanem Torna várához kell kapcsolnunk. Ezek a helységek javarészt a XII. század végén, vagy a XIII. század elején keletkeztek.

6 Fel kell tételeznünk, hogy Szentandrás falu is, miként körülötte a többi település, a tornai erdőispánság megszervezésével jött létre, a XII—

XIII. század fordulója táján. Nevét temploma védőszentjéről, Szent András apostoltól kapta. A falu a környező falvakkal együtt a tornai erdőispánsághoz tartozó királyi birtok volt. Első okleveles említését 1283-ból ismerjük. IV. László király okleveléből tudjuk, hogy a király ekkor Vid fia Bengrének adományozta a szomszédos Komjáti, Lenke, és Mile nevű falvakat. Határuk leírásánál említik Szentandrás falut.

7 A XIII. század végén, amikor az erdőispánság a tornai vár uradalmának kiépülésével várispánsággá, majd vármegyévé alakult, Szentandrás környékén szinte az összes szomszédos falu magánkézbe került, így Kovácsi és Barakony is.

8 Szentandrás falu eladományozásáról nem szól az oklevél. A falu minden bizonnyal királyi birtok maradt. Ezután hosszú ideig hallgatnak a források Szentandrásról. A pápai tizedjegyzék sem említi, bár a környék templomos helyeit felsorolja.

9 Vidékünk életében jelentős változást hozott az Ákos nemzetségből származó Bebek család egyre nagyobb méretű előtérbe kerülése. IV. Béla 1243-ban adományozta Detricusnak a Gömör megyei Berzétét, Pelsőcöt, Csetneket.

10 A század végétől birtokaik száma és politikai befolyásuk egyre növekedett. Az 1320-as évektől a hatalmas gömöri és tornai birtokokkal rendelkező Bebek 4. Heckenast—Nováki—Vastagh—Zoltay: A magyarországi vaskohászat története a korai középkorban. Bp., 1968. 147—48., 150—51. 5. Györffy i. m. 45. E műből származik a 2. sz. kép, a térkép. 6. Heckenast Gusztáv: Fejedelmi (királyi) szolgálónépek a korai Árpád-korban. Bp. 1970. 15. 7. Országos Levéltár Dl. 1162. 8. Országos Levéltár Dl. 1665. 9. Ortvay Tivadar: Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején. Bp., 1891. Az esztergomi érsekség tornai főesperességéhez tartozott a vidék. Torna mellett felsorolja a tizedjegyzék Égerszög, Almás, Jászóújfalu, Görgő, Perkupa, Zsarnó, Szögliget, Dernő plébániáját. 10. Fejér: CD IV/1. 287. Szeretném megköszönni lektoromnak, Détshy Mihálynak a dolgozathoz nyújtott segítségét.