A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 16. (1977)

TAKÁCS Béla: A Habán edények észak-magyarországi református templomokban

102 TAKÁCS BÉLA Bár a sárospataki habán kolónia működésével több tanulmány foglalkozik, határozott vélemény még nem alakult ki azzal kapcsolatban, hogy az itteni mesterek milyen edényféleségeket állítottak elő, de az a kérdés sem tisztázott, hogy milyen mennyiségben.

8 A pataki habánok nem annyira a fejedelmi udvartartás igényeit, hanem a közszükségletet igyekeztek kielégíteni és nyilván ezzel magyarázható, hogy az észak-magyarországi református eklézsiák úrasztali felszerelései között ilyen nagy számmal voltak találhatók újkeresztyén edények. A képeken bemutatott tárgyak közül — nem számítva a mádi, a pamlényi kancsót és a ládbesenyői korsót — mi sem mernénk egyetlen edényre sem kimondani, hogy bármelyik közülük pataki mester munkája. Ismételten hangsúlyozzuk azonban, hogy a habán kerámia Észak-Magyarországon való széleskörű elterjedésében nagy jelentősége van a pataki mesterek tevékenységének. Működésük nyoma nemcsak a fennmaradt emlékanyagban mutatható ki, hanem a később fejlődésnek indult sárospataki népi fazekasságra gyakorolt hatásukban is. JEGYZETEK 1. Román János: A habánok Sárospatakon. Sárospatak, 1959. 20. 2. Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI. — XVII. században. Bp., 1879. II. köt. 172; 176—77. 3. Radvánszky i. m. III. köt. 451. lap. Thurzó György kincstárában levő egyik porcelán pohár és egy kupa aranyozott ezüstbe volt foglalva. 4. Az ungi ref. egyházmegye. Szerk. Haraszy Károly. Nagykapos, 1931. 333. 5. Tanulmányunkhoz a következő egyházlátogatási jegyzőkönyveket használtuk: „Protokollum, mellyben a Borsodi V. Tractus visitatioja az 1665-dik esztendőtől fogva bé foglaltatik"; a jegyzőkönyv 1665—1727-ig tartalmaz adatokat. — „Protokollum, mellyben külömb-külömb féle dolgok, nevezetesen visitatiok vannak feljegyezve...", az 1735—1736 közötti időből. — „Protocollum, mellyben a Borsodi V. Tractusban lévő Ns. Ekklésiáknak visitatioja az 1753-dik esztendőtől fogva az 1764-dikig béfoglaltatik", — „Conscriptio V. T. Zempléniensis, 1782", — „Superintendentialis visitatio jegyzőkönyve, 1799", — „Adalékok a tornai egyházmegye történetéhez az 1801. évből. Torna. Egyházlátogatási jegyzőkönyv, 1801", — „Az Alsó Zempléni Helvetica Confessiót követő Egyházi Megyében találtató szent gyülekezetek ingó és ingatlan vagyonainak jegyző könyve, 1806", — mind a hat jegyzőkönyv a Tiszáninneni Református Egyházkerület Levéltárában Sárospatakon. Az egyes községek neve mellett levő, zárójelbe tett évszám az összeírás idejét jelzi. 6. Révhelyi Elemér: A tatai majolika története. Bp., 1941. 14. 7. Takács Béla: „Győri" cserépedények falusi református templomokban. Ethnographia, 1972. 2—3. sz. 310—312. 8. Román i. m.; Katona Imre: A sárospataki Rákóczi-vár ismeretlen ábrázolása az Iparművészeti Múzeum habán gyömbértartóján. Herman Ottó Múzeum Évkönyve, V. Miskolc, 1965. 317—331.; Katona Imre: A sárospataki habán kerámia-receptkönyv tanulságai. Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XIII—XIV. Miskolc, 1975. 415-432. HABANISCHE GEFÄSSE IN NORDUNGARISCHEN REFORMIERTEN KIRCHEN (Auszug) Über die Tätigkeit der Habanen in Ungarn sind in den letzten Jahren viele Studien erschienen. Ein umfangreiches, mit wissenschaftlicher Sorgfalt geschriebenes Buch von Imre Katona ist 1974 unter dem Titel: „Habanische