A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)
VIGA Gyula: 19. századi miskolci kalendáriumok néprajzi vonatkozásai
218 VIGA GYULA a képek, metszetek megjelenése a tükrözői, melyek minőségi fejlődést jelentenek a kalendáriumok történetében. Ezek vizsgálata ugyancsak különös figyelmet érdemelne. Amikor a kalendáriumainkban fellelhető néprajzi adatokról szólunk* akkor elöljáróban újra meg kell jegyeznünk, hogy nincsen teljes sorozat a birtokunkban, s csak a rendelkezésünkre álló anyagból vonhatunk le bizonyos tanulságokat. 51 Bár jelenleg csak a néprajzi vonatkozásokat vizsgáljuk, fel kell hívnunk a figyelmet kalendáriumaink más jellegű adataira is. Szép számmal találunk várostörténeti szempontból érdekes írásokat naptárainkban. Az 1819es Miskolczi Nemzeti Kalendárium pl. közli Szrogh Sámuel nyomán Miskolcznak rövid leírását 52 Ugyanez a kalendárium-típus minden évben leírja a miskolci postajáratokat. A Miskolci Közönséges Naptár Világosy által készített leírást közöl Miskolc környékéről és a Bükkről. (Ebből kiderül, hogy a szerző szerint a Bükk vulkanikus úton jött létre, s ennek különös bizonyítékai a nagy számban fellelhető kagyló- és csiga-kövületek!! A kalendáriumban található, s tudományos igénnyel közölt értekezések tehát meglehetősen sok tévedést tartalmaznak, mindezek ellenére tagadhatatlan, hogy hatása lehetett olvasói világképének alakulására.) Ugyancsak a Miskolci Közönséges Naptár verset ad közre Borsod megye címmel, népi regét Zsolcáról és a Nyakvágóról (1853), s Tóth István írását A kisdedóvás czélja és haszna címmel (1848). Ezeken kívül még jónéhány, többé-kevésbé értékes várostörténeti adatot találunk kalendáriumainkban. Figyelmet érdemelnek irodalmi vonatkozásaik is, mivel rendszeresen felbukkannak bennük Jókai Mór, Arany János, Lévay József, Tompa Mihály, Sárossy Gyula és mások munkái, valamint nagyon sok olyan névtelen irodalmi alkotás, melyeknek műfaja nehezen körülhatárolható. így pl. népdal címen jelentek meg olyan versek, amelyeknek egy része népköltészeti alkotásainkban is felbukkan, más részük viszont magán viseli a népieskedő műköltészet jegyeit. A néprajzi vonatkozású adatokat alapvetően két nagy csoportba soroltuk: I. A kalendáriumokban található nyomtatott adatok, lí. A tulajdonosok bejegyzései. (Naptáraink ugyanis a múlt század utolsó harmadáig az ún. „schreibkalenderek" típusába 53 sorolhatók, amelyekbe a nyomtatott lapok közé üres lapokat is befűztek a tulajdonosok feljegyzései számára — 5. kép.) Az első csoporton belül: 1. gazdálkodásra, 2. háztartásra, 3. gyógyászatra, 4. népszokásokra, 5. népköltészetre, 6. más népek életmódjára vonatkozóan találjuk a legtöbb és legértékesebb adatot, s ide számítjuk még 7. rajzokat, képeket is. A II. csoportnak különösen a 1. gyógyászati, 2. időjárásra vonatkozó jóslásx, valamint 3. a korabeli árakra és bérekre utaló adatai bírnak a legtöbb jelentőséggel. I. 1. Gazdálkodás: kalendáriumainkban jól megfigyelhető, hogy racionális, minden bizonnyal gazdasági szakemberektől származó tanácsok, javaslatok állandóan keverednek babonás és irracionális elemekkel. Ez lényegében a többi adatcsoportra is igaz. A Miskolci Nemzeti Kalendárium (továbbiakban MNK) minden hónap naptárrésze után közölte az akkor esedékes gazdasági munkák leírását. Ezek azért lényegesek számunkra, mert nyomonkövethető benne az
