A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)
JOÓ Tibor: A szikszói református templom
A SZIKSZÓI REFORMÁTUS TEMPLOM 75 ismételten tiltakoztak. Egy 1392. június 15-én kelt oklevél 18 Zykzo-t, mint királynői civitast említi, amikor az ott termett borból évi két hordónyit adományoz a Szent Antal-völgyi karthauzi szerzeteseknek és meghagyja Zykzo'i officinálisainak, hogy a két hordó bort minden szüretkor szolgáltassák ki nekik. Azt nem tudjuk, hogy a Hernád-völgy nyugati oldalán vezető nagy út mellett fekvő, egyre fejlődő Szikszót a XIV. század vége felé milyen nagyobb csapás érte, de Szendrey János azt írja, hogy az 1393 tavaszán 2 hónapot Diósgyőrött töltő Mária királynő „meglátogatta az ő jóvoltából újra épült Szikszót", 1 * s az 1393. május 30-án kiadott 20 oklevélben Mária királynő a szikszói polgárok 600 aranyforintnyi collectájából évenként 50 forintot elenged. Egy 1400-ból származó oklevél a szikszói vámszedőt említi. 21 Zsigmond király 1403. március 23-án kelt oklevelével Peryn-i Simon fia Péter volt székelyispánnak adja Zykzov, Vadaz, Zygeth és Uyfalu királyi birtokokat. 22 A jászói konvent — Zsigmond 1404. január 22-i parancsára — 1404. március 21-én végezte el beiktatást. 1406. február 20-i — in Zikzow — keltezésű oklevélben olvashatunk a Boldogságos Szűz egyházáról. 23 Szikszó a XV. század közepén követi Nagyida vár sorsát. (Dl. 7795., 9 225., 10 258., 18 048., 24 541., 31 742 számú oklevelek.) A XV. század során állandóan mint oppidum szerepel, vámját és vásárát is ismételten említik. A Pesten 1853-ban kiadott Szikszói enyhlapok 2i nyomán Myskovszky Viktor is azt írja 1876-ban benyújtott jelentésében 25 , hogy „a szikszói templom és rony építési idejét az 1441 és 1458-dik évek közé tehetni, midőn a husziták Magyarországon dulongtak", s valószínűleg a csehek által emeltnek minősíti a templomot Borovszky is, 26 holott a huszita csehek által emelt egyetlen magyarországi templomról sincsenek konkrét és hiteles adatok, legfeljebb olyanok, hogy egyes templomokat védekezésre megerősítettek, ittlétük, ellenállásuk meghosszabbítására felhasználtak. 27 A husziták ellen évtizeden át folytatott felső-magyarországi harcok során megerősíthették a korábban is meglevő templomot, vagy a harcok során megsérült templom felújításra, átalakításra került, s ennek közvetett eredménye a XV. századi stílusjegyek sokasága. A husziták elleni itteni küzdelmekre utal az is, hogy Mátyás király Szikszón — 1461. július 13-án — egy parancs-levelet adott ki a Herczeg testvérek hadiérdemei miatt. 28 A következő száz évre vonatkozóan kevés adat áll a rendelkezésre. Borovszky szerint 29 „a város rövid idő alatt annyira növekedett, hogy északon egy második városrész is épült, melyet Kis-Kassának hívtak. Zsigmond idejében női kolostor is állott már a mai Szt. Anna utczában." Tény az, hogy az 1. sz. felvételen bemutatott XVII. század eleji ábrázoláson világosan látható a bástyázott erődfallal körülvett nagytemplomtól északra fekvő másik, ugyancsak keletéit templom is, amely azonban a következő évszázad viszontagságai során nyom nélkül elenyészett. Szikszón és Abaúj vármegyében a protestantizmus térhódítása már a XVI. század első felében bekövetkezett. Perényi Péter — Abaúj vármegye főispánja, Szikszó földesura — már 1526-ban sok előkelő megyei családdal együtt az új (az evangélikus) vallás híve lett, 30 s a Perényiek megkönnyítették, hathatósan befolyásolták az új hit terjedését. Gönc mellett Szikszónak jelentős szerepe volt az új vallás elterjesztésében, a protestáns egyház múltjában. Számos neves prédiká-
