A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

TAKÁCS Béla: Református templomok török hímzései Észak-Magyarországon

400 TAKÁCS BÉLA Tiszatarján (1727) „egy török varrású abrosz". Varbó (1753) „kendő, török munkával varrott". Zsip (1735) „török varrásos veress selymes aranyos bulya vászon kendő, egy bulya vászon török varrásos kendő". Több esetben a térítőknél, kendőknél, abroszoknál csak a „bulya vászon" jelző utal a textília török eredetére. A bulya vászon elnevezés gyűjtőfogalomként szerepel a leltárakban. Ezzel jelölik a szintén száda alapanyagú, rendszerint a hímzett „veszszős", vagyis hímzett csíkokkal mezőkre osztott „béllett" és a bé­lelt oldalán, illetve a textília fonákján „fejtővel prémezett", vagyis keskeny vászon vagy selyem sávval a négy oldalán körülvett térítőket. Néha a „gyólts", „patyo­lat", „fátyol" szavak utalnak a terítők száda anyagára. Bulya vászon térítőket a következő helységekben találtunk: Alsókálosa (1735) „keszkenő, bulya vászon, veres pamuttal veszszős". Egerlövő (1736) „egy bulya vászon, egészszen nagy virágokkal varrott s béllett abrosz, körül kék gyóltsal prémezett". Ernőd (1735) „egy fejér bulya vászon bellett négy szegű abrosz kendő, körül fejtő rajta, egészszen varrott". Jánosi (1735) „egy sokféle selyemmel varrott bulya vászon abrosz". Kesznyéten (1693) „egy bulya vászon selyemmel varrott kendő". Kondó (1735) „egy mindenütt meg vart bulya vászon kendő". Mezőcsát (1754) „bulya vászon kendő egészszen külömb-külömb féle se­lyemmel varrva". Mezőkeresztes (1736) „egy gyenge bulya vászon kendő két végén varrott, egy keskeny bulya vászon kendőcske négy nagy virágokkal a két végén, egy hasonló keskeny bulya vászon kendőcske a két végén hat virágokkal, egy egész­szen virágokkal bé varrott bulya vászon kendő". Nagyvisnyó (1735) „egy fejér, zöld, veress selyemmel egy színre varrott bulya vászon kendő". Ónod (1757) „vágynak nyoltz keszkenők, egyik béllett, körül sárga tafota, belső része bulya vászon, külömb-külömb féle selyem virágokkal egészszen meg varrva, egy régi bulya vászon, kívül arany tsipke, a két végi selyem és arany virágokkal varrott, vágynak még két keszkenők, az edgyik bulya vászon, régi, a két végi ennek is arannyal varrott". Pelsőc (1711) „egy varrásos tarkás bulya kendő". Poroszló (1736) „egy veres pamuttal szőtt, három szélben való bulya vászon abrosz, egy bulya vászon hoszszas kendő, sokféle selyemmel és arannyal almá­son varrott, egy keskeny bulya vászon kendőtske, a két végin selyemmel és arannyal varrott, egy kis bulya vászon kendőtske, a két végi selymes virágosok, van egy kis bulya vászon kendőcske, tenger szín, veres selyemmel arannyal a két végin hat virágokra varrott, selyemmel a két szélin veszszőzött". Putnok (1735) „egy sárga, zöld, fekete selyemmel, arany fonallal két végin varrott bulya vászon kendő, két végin apró virágokkal varrott bulya vászon kendő". Radnót (1755) „egy bulya vászon, mellynek a szegeletei s körületi selyem­mel varrottak, rojtok a szegeletin". Rimaszécs ( 735) „egy négy virágokra varrott bulya vászon hoszszas kendő".

Next

/
Oldalképek
Tartalom