A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)
DÉTSHY Mihály: Az ónodi vár korai építkezései
AZ ÓNODI VÁR KORAI ÉPÍTKEZÉSEI 199 was Rwdés a nagy swlyok. 93 1518-ban két vasalt szekeret vesznek az építkezéshez szükséges kő szállítására. 94 A faragáshoz használt kő lelőhelyét nem ismerjük. A pesti és a siklósi kőfaragók otthon, tehát nyilván helyi kővel dolgoztak. Az 1520. évi leltár egyébként felsorol 25 darab megdolgozott, azaz kifaragott követ. 95 Falazótégla használatára csak az ebben a leltárban feljegyzett 3000 darab tégla utal. 96 Meszet, mint említettük, 1517-ben Diósgyőrben égettettek. 1520-ban a leltár szerint egy kemencényi meszet tároltak a várban. 97 Fa beszerzéséről több számadástétel szól. 1517 februárjában a közeli Mohi községben 9 hársfa deszkát vett az udvarbíró a palota ajtóinak készítéséhez. 98 1519. május 1-én 100 fenyődeszkát vettek a faházak építéséhez és 380 lécet a párkány tetőzetéhez, majd további 200 lécet is a szikszói vásárban. 99 1517 májusában ugyanitt vásároltak 3600 zsindelyt. 100 Hasonló mennyiség szerepel 1520-ban a vár leltárában is. 101 A szikszói, miskolci és sajószentpéteri vásárban szereztek be ácsmunkákhoz szükséges szögeket is, így 1519-ben csaknem 30 000 zsindelyszöget és 3700 lécszöget, 102 amit valószínűleg a szepes-gömöri hámorokról, talán Csetnekről vagy Pelsőcről hoztak a vásárokra. Nagyobb szögeket, például szaruszegeket, mint láttuk, a helybeli kováccsal is verettek, és ez készített szerszámokat is a vár szükségére, árokásó kapákat, csákányokat, thaligahoz karykat, azaz kerékabroncsot és thengelt, valamint a pinceajtó keretét készítő kőfaragóknak csákányt és 5 Lywkazthoth, „amivel a köveket kifúrják". 103 A helyi kovácsok készítették a várkapuk felvonóhídjának, emelchewjénok talpait és rwJjait. 104 Az ónodi és más Perényi-uradalmak vasszükségletét a tiszaluci vám biztosította, amelyen keresztül a felsőmagyarországi hámorokról a Tiszántúlra és az Alföldre szállították a vasat. 1517-ben július 13-a és október 18-a között 420, 1518-ban 700, 1519-ben június 12-től 427 singvas volt a luci vám vasbevétele. 105 A nagy szoba kályhájához bécsi kályhacsempéket vásároltak Perényi Imre rokona, Gábor embere útján, talán Pesten vagy éppen Bécsben. 106 Ezek a bécsi csempék feltehetően igényes művészi kivitelű, reneszánsz ízlésű kályhák voltak, amilyeneket a Miskolcon is szép számban működő hazai fazekasok nem készítettek. 107 A kályha rakását már ilyen kályhás, ill. fazekas végezte 1518 őszén. 108 Mint láthattuk, a ránkmaradt számadások hézagosságuk ellenére is viszonylag teljes áttekintést nyújtanak a kor egyik jellegzetes építkezéséről. Ez mind az építésmód, mind a szervezés, a mesterek, az anyagbeszerzés tekintetében erős hasonlóságot mutat az egri vár egy-két évtizeddel korábbi építkezéseivel, amelyekről a Bakócz-kódex és Estei Hippolit egri püspök Modenában őrzött számadásai tanúskodnak. 109 A stílusváltozások az építkezések technológiájában, szervezésében alig hagytak nyomot, mint ahogyan a korabarokk stílus meghonosodásakor a XVII. sz. derekán például I. Rákóczi György építkezésein is csaknem azonos viszonyokat találunk, mint 1516—20-ban Ónodon. 1520 után már nem állnak rendelkezésünkre részletes számadások. De ismertetett adatainkból úgy tűnik, hogy 1520-ban a nagyobb arányú építkezések, a reneszánsz újjáépítés befejeződött, és ezzel a vár építéstörténetének korai szakaszai lezárultak. 1526 után, amikor Perényi Péter lesz Ónod egyedüli birtokosa, a kettős királyság, majd az egyre fokozódó török veszély miatt a vár szerepe is megváltozik. A vár ma látható sarokbástyás külső erődöve már a
