A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)
CSORBA Csaba: Tulajdonjegyek, mesterjegyek, polgári címerek a középkorban
162 CSORBA CSABA terjegye) segített, amit többnyire a kapuív záróköven, vagy a kapu mellett befalazva, ablakokon stb. láthatunk. Természetesen Magyarországon is voltak ilyen házjelek, de eddig rendszeres gyűjtésükre senki sem vállalkozott. Sajnos a mai Magyarország területén nem is sok reményünk lehet ilyen tekintetben, annál több sikerrel kecsegtet egy erdélyi-felvidéki gyűjtőút. Lőcsén a múlt század végén még sok házjelet látott Demkó Kálmán, de csak általánosságban írt róluk. 86 A ház belsejében is, pl. ajtókon, udvari ablakokon is feltüntette a polgár címerét. Sok ilyen ismert pl. Kolozsvárról (13. kép). 87 Sírkövek A sírkőállítás története a középkori Magyarországon részleteiben mindmáig kidolgozatlan, különösen szociális vonatkozásaiban. Hazánkban a XIII— XIV. század fordulóján jelennek meg — tudomásunk szerint — az első kőből készült polgári síremlékek. Legteljesebb sorozat Kassáról maradt meg (XIV— XVII. század). Jelentős a budai anyag is, de erősen töredékes. A legtöbb középkori nagyvárosunk polgári sírkőanyagáról alig tudunk valamit, a publikált darabok száma elenyésző. A művészettörténészek csak a díszes nemesi sírkövekkel törődtek, a polgári anyagot hagyták pusztulni. Külföldön a polgári sírköveknek jelentős irodalma van. így pl. a német városok polgári sírkőanyaga is jelentős részben feldolgozott, publikált. A szomszédságból, a bécsi Szt. István templomból a síremlékek címereit és a kőfaragójegyeket Kieslinger tette közzé. 88 A legnagyobb számú ismert hazai anyag a kassai Szt. Erzsébet templom helyreállítása során került elő. 89 A XIV. századi kassai sírkövek jellemzője, fő motívuma egy-egy hatalmas kereszt (14—19. kép), eleinte egészen egyszerű vonalú, majd egyre díszesebb. A legkorábbi sírköveken felirat nincs. A 16. képen látható síremléken pajzsban geometrikus jelet (tehát polgári címert látunk). Nincs helyünk valamennyi kő részletes elemzésére, a következőkben csak néhány fontosabbról teszünk említést. Jakab polgár anyja, Katalin sírkövén (17. kép) is pajzsban geometrikus jel van (1375). Jacobus Polonus sírköve 1378-ból (18. kép) szintén ebbe a típusba tartozik. Hasonló geometrikus jel van egy XIV. század végi, felirat nélküli kövön is (19. kép). A XV. században a kereszt már nem szerepel a köveken, a címerpajzsot középre helyezik, a sarkokat gótikus mérművek töltik ki. Ilyen Cromer Ágoston kassai bíró síremléke 1472-ből (20. kép) és Nicolaus Wogmeisteré 1483-ból (21. kép). A század végén a gótikus mérműdíszek már elmaradnak (22. kép). A későbbi címeres sírköveken a címer már többnyire nem geometrikus, hanem a nemesi címereknél használt címeralakokat találjuk. Úgy tűnik, á magyarországi polgári heraldikában a XVI— XVII század a váltás időszaka. 90 Kassa mellett nagyobb sorozat ismert Bártfáról (XVII. század). A címerképek (23. kép) szinte kivétel nélkül monogramosak. A budai sírkőanyagban XIV— XVI. századi darabokat találunk. Jellegükben sokkal változatosabbak, mint az előbbiekben említettek (ez is jelzi a középkori főváros lakosságának heterogén jellegét). A budai anyag darabjai — néhány kivételtől eltekintve közzétettek, ezért sem vállalkozunk itt vala-
