A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

MOLNÁR József: Jókai Mór „A Miskolczyak” című történelmi elbeszélésének forrása

JÓKAI MÓR „A MISKOLCZYAK" CÍMŰ ELBESZÉLÉSÉNEK FORRÁSA 297 fordulnak elő. Ebből a családból származott Simon János, Jókai forrásának szerzője is. A Miskolczy-Simon kettős családnevet a régi magyar nemesség és címerhasználat épségben tartása mellett 1912. március 26-án Ferenc József megerősítette, Simon János Nógrád megye főlevéltárnoka kérésére. Ennek a családnak a tagjai fontos szerepet játszottak Miskolc város történetében.

25 Annak valószínűsége nagyon csekély, hogy az Árpád-házi királyok alatt szereplő Miskócz nemzetséggel szoros kapcsolatban lenne ez a família, amire Simon János alapján Jókai is utalást tesz.

26 Lorántfy Mihály mindkét elbeszélésben az intrikus szerepét játssza. „Őszbe csavarodott legényember"-nek nevezik, aki a pataki vár „főparancsnoka", „kormányzó kapitánya" s Miskolczy Simon birtokainak megszerzésére áhítozik. Mindebből vajmi kevés látszik igaznak. Bár igen keveset tudunk Lorántfy Mihály pályájáról

27 a reá vonatkozó adatok másnak mutatják. Lorántfy Lászlónak és Horthy Erzsébetnek volt a fia s 1570 körül született. 1594-ben vette feleségül Zeleméri Kamarás Borbálát (Miklós és Hennyey Margit leányát) s ebből a házasságból született Lorántfy Zsuzsanna (Rákóczy Györgyné) és Mária (Rákóczi Zsigmondné). 1596—1603 között Ónod várának volt a kapitánya s 1605-ben Bocskai István szabadságharcához csatlakozott. Mivel felesége nagyanyján Dobó Annán (Dobó István testvére) keresztül vérségi rokonságban állt a Dobó családdal, Dobó Ferenc és rokonai halála után, hosszú küzdelem eredményeképpen megszerezte 1608. november 11-én 100 ezer forinton a sárospataki várat és a hozzátartozó szerednyei és lednici uradalmat.

28 Felesége, Zeleméri Kamarás Borbála 1609. november 22-én meghalt s 1610. március 7-én temettette el a sárospataki templomban.

29 1613. június 16án újra megnősült, Krasznahorkán feleségül vette Andrásy Péter és Becz Zsófia leányát Andrásy Katalint.

30 Az esküvő után alig egy hónappal készült el az a síremlék, amelyet még Dobó Ferenc végrendeletében kívánt utódaitól felállíttatni, s ezt 1613. júliusában helyezték el a sárospataki templomban. A vörösmárvány reneszánsz síremlék az 1965-i ásatás alkalmával teljes épségben került elő a két méterrel lesüllyesztett^hajdani padlószintből.

31 1614 júliusában, mint az Árky Andrással kapcsolatban idézett levél bizonyítja, már betegeskedett, 1614. október 6-án megírta végrendeletét

32 s november 29-én meghalt s 1615. január 14-én temették el a sárospataki templomban.

33 Tehát Árky András megöletése (1614. dec. 10.) előtt néhány nappal befejezte életét. Udvari papja, Szepsi Laczkó Máté krónikájában azt írta róla, hogy ,»a község igen szányja, mert olyan vala mint édes atyja".

34 A sárospataki magyar krónikában pedig „hazáját s nemzetét szerető istenfélő ember"-nek nevezik.

35 Halála után 26 évvel, 1640-ben Medgyesi Pál bizonyítja, hogy emlékezete maradandóan eleven.

36 Kortársai közül van olyan is, aki úgy emlékezik rá, hogy „a fösvénységig takarékos" volt s „igen értett a vagyonszerzés módjához". A sárospataki református egyháznak és kollégiumnak ő is és leánya, Lorántfy Zsuzsanna mindenkor jótevő istápolója volt. Jókai minden kritika nélkül vette át Simon János beszélyéből az információkat. Szerepelteti Jókai is és Simon János is Árky Andrásnak egy Sztankóczy Boldizsár nevű „óriás erejű jobbágyát", aki „betört a szép asszony szobájába,