A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

CSORBA Csaba: Tulajdonjegyek, mesterjegyek, polgári címerek a középkorban

TULAJDONJEGYEK, MESTERJEGYEK, POLGÁRI CÍMEREK 147 Az eredményeket Sebestyén Gyula foglalta össze, feldolgozva a teljes, akkor ismert anyagot, a nemzetközi összehasonlító irodalmat is.

30 Bár a magyarság eredetileg a keleti etnikus közösség része, de módszertani szempontból is Sebestyén és kortársai inkább a germán kutatások eredményei felé fordultak érdeklődéssel (a keleti kutatások akkor a németekéhez képest még gyerekcipőben jártak).

31 Bennünket is elsősorban a germán anyag érdekel, mert a városi polgárság részben etnikailag, részben gazdaságilag a német területekkel állt szoros kapcsolatban. Természetesen a latin (olasz, francia stb.) vonatkozások sem lehetnek közömbösek, bár szerepük az előzőnél összehasonlíthatatlanul kisebb lehetett, az általunk vizsgált századokban. Sebestyén a székely családjegyek és a „rovásírás" kapcsolatát részletesen taglalta,

32 s arra a következtetésre jutott, hogy a székely családnevek egy részénél a rovásírásos kezdőbetű és a családjegy megegyezik.

33 Ezt az elméletet hiteltérdemlően cáfolta Kémenes Antal.

Sí Szerinte a rovásjelek 90%-a családjegyekkel nem hozható kapcsolatba. Ezt azzal is igazolja, hogy a székely családnevek késői képződmények, az egyes családok jegyei viszont már jóval a családnevek előtt kialakultak.

35 Kémenes elsősorban Gyergyószék területén kutatott, Ditróban, Gyergyószárhegyen, Gyergyóalfaluban stb.

36 Egész sorozatokat igyekezett összegyűjteni (több generáció jegyeit). Ezek alapján azt a következtetést vonta le, hogy a jegyek nem változatlanul öröklődnek apáról fiúra. A jegyek bővítéssel való változtatása azonban két-három generáció időtartamú, utána újra visszatérnek az eredetihez. Családfán is kimutatta, hogy a családok legidősebb tagjai alkotják azokat a szorosan egybefonódó láncszemeket, amelyek biztosítják a jelek változatlanságát nagyobb távlatokban.

37 Míg Sebestyén a jegyeket elsősorban mint fajegyeket vizsgálta, Kémenes a kopjafákat is megfigyelte, s ennek során kiderült, hogy például Gyergyóalfalu kopjafáinak 80%-a tulajdonjegyes.

38 A Székelyföldön gyakoriak a tulajdonjegyek (mesterjegy funkcióban) a templomok gerendáin is, a székely ácsok jelei.

39 A falusi kézműipar is használt tulajdonjeleket mesterjegyként. Györjfy István ezt — mint kihalóban levő szokást — a szűrkészítőknél jegyezte fel.

40 Mesterjegyek, kereskedőjelek A polgári címerek kialakulása nem lehetett rövid ideig tartó folyamat. Városokba tömörült, iparral, kereskedelemmel foglalkozó népességről van szó, melynek címerviselése a nemesi jelképektől és gyakorlattól többé-kevésbé eltérően — és függetlenül — alakult ki. A címerek kialakulása előtt is bizonyára voltak a polgároknak tulajdonjegyeik (családjegyeik). Sajnos ezek korai meglétét tárgyi, £11. írásos anyagban kimutatni szinte reménytelen, mert a tárgyak jórészt elpusztultak, a korai feudális városban még nem volt magánírásbeliség, ami a tulajdon-, ill. családjegyek és az írásbeliség kapcsolatát indukálta volna. A tulajdonjelek tömegesen elsőként bizonyára mint mesterjegyek és kereskedőjelek tűntek fel. Az, hogy tulajdonjelekből mester-, ill. családjelekből címer váljon a szó teljes értelmében, hosszantartó folyamat. Az eddig ismert anyag arra utal, hogy a családjegy — mesterjegy — polgári címer fejlő10*