A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)
SELMECZI KOVÁCS Attila: Csűrtípusok Észak-Magyarország középső területén
CSÜRTÍPUSOK ÉSZAK-MAGYARORSZÁG KÖZÉPSŐ TERÜLETÉN 531 20. kép. Istállós csűr. Mályinka, Borsod m. Selmeczi Kovács Attila felv. kesztés mutatkozik meg a kapukkal ellátott csűrfolyosó tárolóhelyiségként is használt kiképzésében, vagy az istállók fölé épített tárolóhelyiségek elhelyezése révén szinte az erdélyi csűrökre hasonlító emeletes épületeken (20. kép). Építési idejük és az épületek helyiségeinek terminológiai megoszlása is tanúskodik újszerűségükről, a funkcióváltozás következtében előállott meghonosodásukról. Az egri völgy néhány helységében és a Hangony folyó vidékén, Ozd környékén, az Éger völgyében a csűrök gabonatárolás alól felszabaduló helyiségét juhok tartására használták fel, amit juhkosámak neveztek. A birkateleltetes, a csűr alatti juhtartás ideiglenes volt, ezért az épület anyagát ritkán változtatták meg, legfeljebb betapasztották a helyiség falát a hideg ellen. A juhtartásra igénybevett csűrök száma egy helységben lényegesen kisebb, mint a nyugati terület istállós csűrjeinek száma. A csűrök funkció szerinti megoszlása szoros összefüggésben áll az építőanyag felhasználásával és az épületforma kialakításával. Ez az építkezés jellegének és használatának elválaszthatatlan kapcsolatát tükrözi, amely a tájegység gazdasági adottságaira, gazdálkodásának sajátosságaira épül. A hagyományos faépítkezést és ácstechnikát őrző facsűrök eredendően gabonatárolásra és szemnyerésre szolgáltak. Az ásványi falazóanyagból épített, új szerkesztési eljárást mutató csűrök legnagyobb része már nem töltötte be a csűr alapvető funkcióját, csupán a parasztgazdaságban alkalmi tárolószerepet látott el. Megfelelő kihasználását az istálló aláépítésével érték el. Azonban az épület elvesztette ezáltal a hagyományos értelemben vett csűr mivoltát, amit csak nevében őrzött meg. A vizsgált terület csűrös építkezésének ez az alapjában megváltozott jellege az első világháború utáni években bontakozott ki főleg az iparosodó területen (Ózd környéke). 50 Az észak-keleti falvakban szinte a mai napig fennmaradt a faépítkezés sok eleme a hagyományos szerkesztésű csűrök révén. 34*
