A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

MOLNÁR József: Jókai Mór „A Miskolczyak” című történelmi elbeszélésének forrása

JÓKAI MÓR „MISKOLCZY AK" CÍMŰ ELBESZÉLÉSÉNEK FORRÁSA 285 a Deák nevet, lesz magyar úr, ahogy hozzája illik, s megházasodik. Feleségül veszi az édesanyja által neki szánt szirmabessenyei Szirmay Orsolya kisasszonyt. Másnap búcsúvétel nélkül otthagyta az Árky-kastélyt azzal az elhatározással, hogy sohasem fog oda többet visszatérni. Alig múlt el másfél esztendő feleségét mégis elvitte Árky Andrásékhoz látogatóba. A két asszony a találkozáskor kitárta egymásnak titkait. Girincsy Anikó elpanaszolta, hogy egész élete mártírkodás garázda, goromba, részeges férje mellett, ki asszonyi méltóságában is szüntelen megalázza aljas hűtlenségeivel. Hazatérve Szirmay Orsolya mindezt elbeszélte férjének. Pár évi házaséletüket Mihály nevű gyermekük születése örvendeztette meg, de" Szirmay Orsolya hirtelen meghalt s eltemették Miskolcon a Miskolczy család sírboltjába az avasi templomban.

5 Simon egy évi gyász után otthagyta miskolci házát, kisfiát, nagybátyja családjának Mihálynak gondoskodására bízta s átköltözött sárospataki házába. Ott elzárkózva élt. Bizonyára sok hír jutott fülébe az Árky házaspár viszálykodásairól, a férj kalandjairól, hetekig tartó dőzsölő cimborákról s a férj távolléte alatt az egyedül maradt feleséget vigasztalni eljárt a kastélyba sógornőjéhez. Lorántfy Mihály, akinek minden közeledését elutasította Girincsy Anikó, célzásaival felébresztette Árky András féltékenységét s addig mondogatta Árky Andrásnak, hogy Miskolczy Simon pataki tartózkodásának céljai vannak, hogy közösen elhatározták, utána lesnek. Mikor kémkedés futján értesült, hogy Simon Deák lovásza kíséretében el szokott lovagolni az Árky kastélyhoz, András úr távollétében; sőt a szolgája gondjaira bízott lovát az erdőben hagyva, az egyik ablakból kötéllajtorját bocsátanak le eléje s azon felmászik a szép asszonyhoz. Egy éjszaka Árky András a tátrai zergevadászatról váratlanul otthon termett, neje szobáját zárva találta, s azt az óriás erejű csatlósával Sztankóczy Boldizsárral betörette. Ott találta neje társaságában mostohatestvérét, Simon Deákot. A csatlós a fegyvertelen embert ütötte, ahol érte, s közben Simonnak „látnia kellett és hallania, hogy András ártatlan, erényes nejéhez rohanva, annak szép, gesztenyeszínű haját keze körül csavarja s gyönge tagjait vérig korbácsolja, nem törődve a nő sikoltásaival". A brutális csatlós a védtelen Simon Deákot végül is felnyalábolta s kidobta a donjon ablakán. Szerencsére a vitézkötés beleakadt a vízfogó rézsárkány fejébe s a lugason keresztül csonttörés nélkül lemászott. Ezt a megaláztatást megtorlás követte. Másnap reggel felkötötte damaszkuszi kardját, két pisztolyt dugott a nyeregkápájába s lóra ülve egyedül kocogott el az Árky-kastélyhoz. Ott meghúzta magát a ligetben s várta ellenfelét. Az nemsokára megjelent csatlósa, Sztankóczy kíséretében. Simon Deák eléjük lovagolt s párbajra hívta öccsét. Mikor az észrevette a komoly szándékot rákiáltott csatlósára, hogy „Lődd agyon!" A csatlós célba vette Simont, de az gyorsabb volt és kilőtte a Sztankóczy fél szemét. Kiejté az a puskát kezéből s lova nyakára borulva hazanyargalt vele a ló. Árky András és Miskolczy Simon egymásnak rohantak, s a párbajban Simon Deák kardja ketté hasította Árky András koponyáját, s benne magva szakadt a baronyai Arky családnak. Simon Deák hírül adva Girincsy Annának férje halálát nem tért vissza többé Patakra, hanem „Petrahónak fordulva Miskolc felé ügetett".

6