A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

KAMODY Miklós: A homonnai-tokaji átütéses bélyegfogazás rejtélye

A HOMONNAI—TOKAJI ÁTÜTÉSES BÉLYEGFOGAZÁS REJTÉLYE KAMODY MIKLÓS A bélyeggyűjtők körében közismert az osztrák bélyegkiadás őskorából a tokaji átütéses fogazás. Kevés gyűjtő mondhatja magáénak ezen különleges pDStabélyegeket. Ritkasága és értéke miatt még hamisítani is érdemesnek tartják. A múlt század közepén, néhány évvel a magyar polgári forradalom és szabadságharc után akadt valaki ezen két postaszervnél, aki könnyített a bélyegek kezelésén és a hagyományos ollóval történő levágás helyett a bélyeg perforálását kísérelte meg. A Filatéliai Szemle XVI. évf. 2. számában Anton Jerger bécsi filatelista tollából megjelent cikk nyomán megkísérlem felidézni a több mint 100 év előtti postai állapotokat, a két hivatal működésének körülményeit, járati rendjét, létszám viszonyait, azokat a körülményeket melyek között ez a különleges eljárás született, hátha közelebb jutunk a „rejtély" megoldásához. A magyarországi kis Homonna községben dolgozott egy ismeretlen postamester, aki saját szakállára újítást vezetett be — írja Jerger —, hogy a bélyegek eladásakor megkönnyítse vele a szétválasztás munkáját. 1852. tavaszi keltezéssel állapíthatók meg az első Homonnáról származó átütéses fogazású bélyegek. Néhány hónapi használat után ismeretlen okból megszűnik az átütéses bélyegekkel való bérmentesítés, s helyette feltűnik ugyanaz a fajta átütéses fogazásmód Tokajban. így történt, hogy a jelenség mint tokaji átütés vált ismeretessé, holott igazság szerint „Homonnai átütésnek" kellene nevezni, mivel kétségtelen, hogy először Homonnán alkalmazták. A levélanyag alaposabb vizsgálata és időrendi besorolása kellett ahhoz, hogy megállapítsák; Homonna és Tokaj nem egy időben, hanem egymást követő időben használta az átütést, Homonna korábban, Tokaj később. A tokaji átütés 1854-ben megszűnik. Hogy miért? Ezt eddig nem sikerült és valószínűleg ezután sem sikerül kideríteni, hacsak a véletlen nem segít. A hivatalos dokumentációs anyag, ami annak idején a kassai postaigazgatóságnál feküdt el, mit sem tud az átütésről s annak megszűntéről. Nincs kizárva, hogy a postamester nyugdíjba ment. Naptárilag is az átütés először Homonnán jelenik meg, de csupán néhány hónapi időtartamra. Ezt követően mintegy másfél évig Tokajban mutatható ki a használata. Itt a magyarázata miért fordul elő Homonnán annyival ritkiábban mint Tokajban. Ehhez járul még, hogy Homonna sokkal kisebb község egészen csekély kereskedelemmel, míg Tokaj vásárhely volt, sokkal élénkebb kereskedelmi forgalommal, és közigazgatási központ 1565 óta működő