A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
FOGARASSY László: Felvidéki guerillaharcok a Károlyi kormány idején
FELVIDÉKI GERILLAHARCOK A KÁROLYI-KORMÁNY IDEJÉN 241 Sopronból Köpcsénybe rendelt, az előzőleg Pozsonyligetf alura küldött győri alakulatok leváltása végett. A iköpcsényi védőszakaszparancsnok 1919. január 9-én jelentette, hogy nagy számban jelentkeznek nála Pozsonyból és Csallóközből menekült katonák, akik harcolni akarnak, mire azt az utasítást kapta, hogy a jelentkezőket irányítsa Magyaróvárra a 13. gyalogezredhez 70 . Január 10-én már majdnem incidens történt az Ipoly-vonalon. Ugyanis az Ipolyságra beérkezett légionárius oszlop parancsnoka felszólította a drégelypalánki magyar helyőrség parancsnokát (Pálmay Ernő százados — a szerző megjegyzése), hogy a vasúti szerelvényüket engedje át Losonc felé. Erre azt a választ kapta, hogy a vasútvonal Ipolyon innen lévén, magyar területen fekszik, ezért csehszlovák katonai szállítmányok nem használhatják, ha ezt mégis megkísérelnék, azt fegyverrel fogja meggátolni 71 . Erre Piccone tábornok parancsot adott a 34. légionárius ezred losonci II. és Ipolysági I. zászlóaljának, hogy a Losoncról Ipolyságra vezető vasútvonal nagyar területen maradt szakaszát foglalják el. Január 16-ra virradó éjjel a két cseh zászlóalj átkelt az Ipolyon, Rapon a magyar helyőrséget bekerítette és tűzharc után elfogta, mire a 16. ezred Balassagyarmat megyeszéikhelyt, a Pálmay-csoport pedig Drégelypalánkot harc nélkül feladta és Magyarnádorra, illetve Nagyoroszira vonult el 72 . Bazovsky Lajos losonci zsupán kijelentette Rákóczi János Nógrád megyei kormánybiztosnak, hogy Balassagyarmat és vidéke Csehszlovákiához fog tartozni. Rákóczi kormánybiztos-főispán azt vallja, hogy ő volt az, aki Budapestre utazván, Stromfeld ezredes, Julier alezredes, Makkay százados, valamint dr. Ágoston Péter támogatásával rábírta Böhm hadügyminisztert, hogy a kormány szakítson az eddigi pacifista gyakorlattal és küldjön Ipoly-völgyének viszszafoglalására csapatokat 7:i . Böhm tényleg, 1919. január 21-én Jankovich Ferenc ezredest, a 40. hadosztály parancsnokát szűkebb törzsével együtt Salgótarjánba rendelte, azzal a paranccsal, hogy a szénbányákat, ha kell, harc árán is, védje meg. A 40. hadosztály vette át a Salgótarjántól Ipolytorkolatig terjedő vonalszakasz védelmét, míg a Salgótarjántól keletre, Uzsokig terjedő arcvonalon továbbra is a 39. hadosztályparancsnokság rendelkezett. A Bermkey-kormány jegyzékben tiltakozott Vyx alezredesnél a demarkációs vonal legújabb megsértése ellen. Ennek az volt az eredménye, hogy január 27-én a csehek kiürítették Feledet és Bánrévét, Balassagyarmatot és környékét azonban nem 7/ '. A hadügyminisztérium Balassagyarmat visszafoglalása végett az Ipolyvonalhoz rendelte Bajatz Rudolf százados különítményét (kecskeméti 38. gyalogezred százada és egy huszár járőr), Hatvanból az iglói géppuskás századot, a 16. gyalogezred további részeit Egerből, Budapestről a 29. gyalogezred egy géppuskás századát, Szekszárdról egy 44-es géppuskás szakaszt, Salgótarjánból pedig a 23. páncélvonatot 75 . Szatmárnémetiből Vén Zoltán főhadnagy parancsnoksága alatt útbaindult egy székely zászlóalj is. Balassagyarmaton ez időben forrongó hangulat uralkodott. A közhivatalnokok és vasutasok nem akartak az új államalakulatnak hűségesküt tenni, sőt a vasutasok elrejtett fegyvereikkel a megszálló csapatok megtámadására készültek. A Magyarnándoron és Rétságon levő magyar csapatokkal fölvették a kapcsolatot. A Magyarnándoron levő 38-as különítmény kecskeméti
