A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
ZÁDOR Tibor: A diósgyőrvasgyári színjátszás 1919-ig
198 ZÁDOR TIBOR Most pedig vegyünk egy későbbi műsort, amit 1907. április 7-én mutattak be: 1. Romantique nyitány. Előadta a gyári zenekar. 2. A házinyúl tenyésztéséről. Felolvasta Migály Károly tanító. 3. La Susana. Spanyol keringő. Előadta a gyári zenekar. 4. Kuruc ábránd. Előadta a gyári zenekar. 5. Szárnykürt szóló kürt nélkül. Előadta Holub Kálmán. 6. Vilja dal a „Víg özvegy"-ből. Előadta a gyári zenekar. 7. Párbajhős. Monológ. Salamon ö.-től. Előadta Szabó D. 8. Tavaszébredés. Mazurka. Előadta a gyári zenekar. 9. Bekvártélyozás. Monológ. Herczeg Ferenctől. Előadta: Schulek Albina. 10. János vitéz egyveleg. Előadta a vasgyári zenekar. 11. A miniszterelnök bálja. Vígjáték 1 felvonásban. írta: Almási Tihamér. Súgó: Dévai Jenő. Személyek Kovács, városi tanácsnok Dudás László Lotti, neje — — — Stefko Irón Eliz, lányuk — — — Szlama Mariska To'llagi, hírlapíró — Deckelman Géza Házmester — — — Hajnik György Inas — — — — Loukota Ernő 1. hordár — — — Bimbó Gyula 2. hordár — — — Révai Rezső 12. Víg özvegy. Induló. Előadta a gyári zenekar l;i . A fejlődés szembeötlő. Kezdetben a felolvasások mellé illesztett költeményeket iparos tanoncok szavalták, később inkább felnőtt gyári munkások. A szépen előadott szavalatok nagy jelentőségűek voltak, mert a tiszta, magyaros kiejtést hangoztatni kellett, ugyanis a vasgyári lakosság ezekben az években még sokféle nemzetiséggel erősen kevert volt. Nagyszerű szavalók hírében álltak: Kiss Ferenc, Vágó Ferencné Faragó Mária, B. Kiss Sándorné és Fuchs Győző. A szavalatok művészi értéke fokozatosan növekedett s egyik-másik szavaló hihetetlennek hangzó sikert ért el. így az 1903. március 15-i ünnepélyen Vanzsura (Vágó) Ferencné Inczédi: A nővér c. költeményét szavalta. E költemény elszavalásával nagy hatást lehet elérni, viszont a szavalóval szemben nagy igényt támaszt, ezért előadásra csak a legkiválóbb szavalók vállalkoztak. A sors szeszélye folytán budapesti színházi szakemberek is jelen voltak ezen az ünnepélyen, akik annyira értékelték Vanzsuráné művészi teljesítményét, hogy színházhoz szóló szerződést ajánlottak neki. Az viszont a diósgyőrvasgyári színjátszás nagy nyeresége lett, hogy nem fogadta el ezt az ajánlatot 1 ' 1 . A XX. század elején divatosak voltak a magánszámok, páros- és hármasjelenetek. A szavalók előbb-utóbb monológokkal léptek fel, majd
