A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
FOGARASSY László: Felvidéki guerillaharcok a Károlyi kormány idején
228 FOGARASSY LÁSZLÖ udvart. Erre a turócszentmártoni szlovák gárda puskalövés nélkül letette a fegyvert. A rendfenntartást helyi magyarbarát elemekből alakult polgárőrség vette át, a magyar karhatalom pedig Ruttkát és Zsolnát utcai harcokban elfoglalta. A ruttkai munkásokból vörösgárda alakult, amely magyar oldalon avatkozott be a harcokba. A KSOD (Kaschau-SilleinOderberg vasút rövidítése) raktárát a cseh katonák kifosztották ugyan, de elszállítani már nem volt idejük. Turócszentmárton gyors kapitulációja miatt Ruttkát olyan hirtelen foglalták el a 16-osok, hogy a Turánt tartó három cseh század már csak a Vág északi partján, Várnán keresztül tudott visszamenetelni Zsolnára. Időközben beállott a sötétség és ez a csoport Plesznónál támadást kapott, az emberek közt pánik tört ki és az engedelmességet megtagadva, Csacán át menekültek a biztonságot nyújtó jablunkai szoros mögé. A Kurz-féle különítményt csak Moravská Ostravában (Máhrisch Ostrau) sikerült újból gyülekeztetni, azonban a katonák fele nem volt hajlandó többet harcolni és hazament 15 . Nemcsak halottak, foglyok és sebesültek maradtak hátra, hanem kedvezőtlen emlék is. Zsolnán a magyar csapatok letépték az egyes Lázakon lengő szlovák zászlókat, dr. Hálek Iván cseh származású orvosnál pedig házkutatást tartottak. Dr. Hálek volt Zsolna környéki csehszlovák érzelmű értelmiség egyik vezetője, ezért a prágai cseh katonákról Örobárhoz küldött jelentése a leghitelesebb. Felpanaszolta, hogy a cseh katonák mindenütt raboltak, kifosztották a vasúti kocsikat és amit lehetett, elhurcoltak. ,,Ez egy minden fegyelemnek híjával levő csőcselék volt és az egész környéken olyan rossz benyomást keltett, hogy az egész lakosság határozottan csehellenes hangulatú" — írja róluk. Ezért kéri, hogy Szlovenszkóra, csak a legjobb cseh katonaság magvát küldjék ki, mivel az ilyen tünetek nagy kárára vannak a csehszlovák ügynek. A zsolnai polgármester a városban kidoboltatta, hogy a cseh katonai parancsnokság azon hirdetménye, hogy Zsolna a csehszlovák államhoz tartozik, semmis és érvénytelen, mivel azt katonai erőszak nyomására tették közzé. Ennek következtében a lakosság meg van zavarodva. Csacai jelentés is panaszkodik a cseh csapatokra, hogy az üzleteket is kifosztották, az élelmiszereket pedig szintén magukkal vitték. A rendet a helyi szlovák nemzeti tanács által felállított gárda tartja fenn ,G . A Trencsén környékét megszálló katonákról viszont azt jelentették, hogy tisztességesen viselkednek és hogy az önkéntesek toborzása a csehszlovák hadseregbe szépen halad, minden községben jelentkezett kb. 20 katonaviselt ember. Itt egyelőre nem folytatták útjukat, ellenben a malackai cseh garnizon egy osztaga (3 tiszt, 68 fő legénység, két géppuskával) a Kiskárpátokon keresztül november 12-én behatolt Bazinba és lefegyverezte az ottani nemzetőrséget. Másnap azonban arra a hírre, hogy Pozsonyból vonaton magyar katonaság közeledik, ez a cseh osztag sietve visszatért a Kiskárpátok gerincétől nyugatra, mire a bazini nemzetőrséget újra felfegyverezték 17 . Ez a hír igaz volt: a Heltai-tengerészzászlóalj vonult Nagyszombat felé. Gróf Károlyi Mihály miniszterelnök november 8-án Belgrádból viszszatérve, telefonon tudomására adta Pozsony vármegye kormánybiztos főispánjának, hogy a Franchet d'Esperey tábornak által előterjesztett fegyverszüneti feltételekben a Felvidék kiürítéséről nincsen szó, tehát a cseh
