A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

FOGARASSY László: Felvidéki guerillaharcok a Károlyi kormány idején

FELVIDÉKI GERILLAHARCOK A KÁROLYI-KORMÁNY IDEJÉN 227 lunkai szoroson és harc nélkül szállta meg Csacát, Zsolnát, Ruttkát és Tu­rócszentmártont. Zsolnán ugyan volt egy magyar karhatalmi osztag, ez azonban a kb. hatszorosan nagyobb erővel szemben kitért Rózsahegynek. A bevonuló prágai katonák meglepődtek azon, hogy a zsolnai lakosság meglehetősen passzívan viselkedett, sőt a ruttkai munkásság kifejezetten barátságtalan magatartást tanúsított velük szemben, csak Turócszent­márton köszöntötte szívélyesen őket. A turócszentmártoni szlovák nemzeti gárda kezeskedett róla, hogy a rendet továbbra is fenntartja, mire az oda kitolt cseh század visszatért Ruttkára. Innen másnap vonaton folytatták útjukat a kassai vonalon. November 13-án délben a prágaiak elővédje eljutott Kralovánig. Azonban a kralováni alagút bejáratát a rózsahegyi karhatalom géppus­kákkal és két ágyúval megszállotta és a cseh katonavonatot tüzeléssel megfutamította. Az ellenségeskedések megkezdődtek! A kassai katonai kerületi parancsnokság jelentette Budapestre a hadügyminisztériumnak, hogy Kralovánba erősítésül páncélvonatot, egy csendőrszázadot és két tiszti géppuskás osztagot rendelt. A ruttkai cseh különítményparancsnok (Kurz százados), amint megtudta, hogy a magyarok páncélvonattal is harcolnak, megszállta a turáni vasútállomást és vasúti hidat, Szucsány és Túrán kö­zött pedig fölszedette a síneket 10 . Az a csapat, amely a kralováni alagútnál fölfogta a cseh támadást, mindössze 80 főből állott, és pedig zömmel az iglói géppuskás osztag em­berei Márkus százados parancsnoksága alatt, valamint harminc 12-es hu­szár 11 . A körülbelül hasonló erejű cseh elővéd 3 halottat és 10 sebesültet vesztett. Egy Srobárnak küldött jelentés szerint a magyar csapat a kassai 9. honvéd gyalogezred embereiből állott, parancsnoka Pongrácz százados volt. Négy napig tartotta a kralováni alagutat s ezalatt a besztercebányai 16. honvéd gyalogezred Zólyomban egy-egy újonnan megszerzett gyalog­os géppuskás századdal felső Vágvölgye visszafoglalására készült, Magerl Károly ezredes, pótzászlóalj-parancsnok személyes vezénylete alatt 12 . November 15-én Zsolna—Turócszentmárton környéke ellen Kör­möcbánya felől a 16-osok, Kralován felől pedig a 9-esek támadásra indul­tak. A Pongrácz-különítmény páncélvonaton befutott Turánra, az akadály­nál a legénység kiszállt és az ott álló cseh századot a páncélvonat ágyújá­nak támogatásával megtámadta. A harc folyamán helyreállították a síne­ket és a páncélvonat eljutott egészen a Vág hídjáig, ahonnan a vasúti állomást lőtte. A cseh önkéntes század visszavonult Szucsányba, ahol a két prágai 28-as század Ruttkáról beérkezve sietett segítségére. A cseh pa­rancsnok ezzel az erővel visszafoglalta eredeti állását Turánnál 13 . Túrán vasútállomásnál a csehek egy üres mozdonyt teljes sebességgel nekiindí­tottak a magyar páncélvonatnak. Ennek azonban némi zúzódáson kívül nem történt baja, csak kiborult a sínekből. De azok közül, akik nem tudtak idejében kiugrálni, két tiszt meghalt, többen pedig megsebesültek 14 . Ugyan­akkor a turócszentmártoni szlovák nemzeti tanács segítséget kért a cseh katonai különítményparancsnokságtól, mivel a 16-osok már közeledtek Körmöcbánya felől. Kurz százados azonban nem tudott segítséget kül­deni, mivel a ruttkai munkásság fenyegető magatartást tanúsított, Zsol­nán pedig az újra összeverődött magyar nemzetőrség megszállotta a pálya­15*

Next

/
Oldalképek
Tartalom