A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
FOGARASSY László: Felvidéki guerillaharcok a Károlyi kormány idején
FELVIDÉKI GERILLAHARCOK A KÁROLYI-KORMÁNY IDEJÉN 237 rancsnoksága alatt új csehszlovák csoport alakult, akinek rendelkezésére állott a karácsonyi ünnepek alatt Hernád-völgyébe szállított 30. lövész (volt Laridwehr) ezred és az 1/21. zászlóalj két százada. Ezenkívül alája rendeltek két üteget és fél dragonyosszázadot. A Beran-csoport feladata az volt, hogy Kassát foglalja el. December 28-ra virradó hajnalban Korompa felől a 11/30. zászlóalj két csoportban támadott a Jekelfalut és Margitfalvát tartó 300 főnyi magyar csapat ellen. Jekelfalu magyar őrsége a megfigyelő és biztosító szolgálatot elhanyagolta, ezért hajnali 4 órakor alvás közben meglepték és foglyul eljtették. A magyar üteget rövid kézitusa után elfoglalták és rögtön Margitfalva ellen fordították. A Szepesolaszi—Kluknón át vonuló cseh főcsoport reggel 7 órakor ért Margitfalvára, s azt egy órai harc után elfoglalta. 4 ágyút, 12 géppuskát zsákmányoltak, 12 tisztet és 90 katonát pedig elfogtak. Az Abosra hátráló és ott gyülekező magyar katonaság visszavonulását az iglói géppuskás tanfolyam példásan harcoló részlege fedezte. Ennek a másik részlege ugyanakkor Eperjesről a cseh túlerő elől (az 1/30. zászlóalj és a két 2l-es század) harc nélkül tért ki Abosnak. A Margitfalvánál szétugrasztott magyar katonák egy része egyenesen beözönlött Kassára és a lumpenproletár elemekkel együtt nekiesett a 'raktáraknak. Ugyanakkor a kassai karhatalom is felmondta a szolgálatot úgy, hogy Molnár kormánybiztos Berzeviczy tábornok katonai kerületi parancsnok hozzájárulásával felszólította Beran alezredest, hogy csapataival ne Szilveszterkor szállja meg a várost, mint ahogyan már megegyeztek, hanem december 29-én. Ennek következtében a katonai kerületi parancsnokság Kassán beszüntette működését, nyíregyházi kirendeltsége pedig működését megkezdte 58 . A számokkal könnyedén dobálódzó Medvecky szerint Margitfalvánál kétezer magyar katona lett volna, amit Molnár 300-ra korrigál. Még a legtárgyilagosabb becslés szerint sem lehetett több négyszáznál! Sokkal kedélyesebb körülmények között folyt le Zólyom megye megszállása. Turócszentmártonból egy kombinált zászlóaljat, amely nagyrészt a volt monarchia cseh nemzetiségű tengerészeiből állott, december 14-én Körmöcbányára rendelték. A zászlóalj parancsnoka 15-én egy szakaszt előreküldött Garamberzencére, hogy foglalja le azt a vasúti szerelvényt, amely a Selmecbányái dohánygyár készleteit és felszerelését volt hivatva Budapestre szállítani. A cseh tengerészszakasz Jalnánál el is fogta a vonatot és imindjárt nekilátott a kifosztásához. Ekkor azonban egy magyar katonai járőr a szakaszon rajtaütött és az egy halott hátrahagyásával megfutott. A jelentéktelen csetepaté híre erősen felfújva érkezett Körmöcbányára, abban a formában, hogy a város visszafoglalására erős magyar csapatok közelednek. A cseh kombinált zászlóalj parancsnoka elrendelte az előnyomulást Zólyom felé, azonban legénysége föllázadt, parancsnokát foglyulejtette és visszatért Turócszentmártonba. Itt lefegyverezték őket és helyettük december 19-én egy másik zászlóaljat küldtek ki Körmöcbányára 59 . Selmecbányán és környékén ebben az időben karhatalmi szolgálatot végzett az ottani bányászati és erdészeti akadémia hallgatóiból alakult zászlóalj, amely fegyverrel akarta védeni a bányavidéket. Lehet, hogy
