A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

NAGY Géza: Cselédélet a Karcsához tartozó volt uradalmi tanyákon

428 NAGY GÉZA Az állandó cselédeken kívül itt is dolgozott aratáskor és csépléskor egy kepéscsapat 30 párral, és alkalmaztak hónaposokat és napszámosokat itt is, mint a grófi birtokon. A cselédség nagyrésze idegenből, főleg a Felvidékről került ide. Igen kevés volt azoknak a cselédeknek a száma, akik a faluból kerültek ki. Ha a faluból valaki cselédnek állt be, az inkább a falutól távolabb fekvő nagybirtokon próbált szerencsét, mert szégyellte az itteni cselédkenyeret. Képesnek, hónaposnak, napszámosnak elmenni nem volt szégyen, de hogy valaki cseléd legyen, az már az igen alacsonyra kerülésnek volt a jele. A koldusasszony is amikor egyszer összeveszett az urával, azt mondta neki: — Te! Inkább eggy utóusóu béreshez mentem vóuna, mint tehozzád! A gazdasági cselédek életét még a koldusénál is rosszabbnak tartották. Ezért azután idegenből kerültek az uradalmi tanyákra a gazdasági cselédek. Az idekerült cselédség a magyar nyelvet beszélte ugyan, de nevük után ítélve szlovák, illetve rutén származásúak voltak (Chalusz, Majernyik, Blaskó, Ocsenás, Krehel stb.) Rendszerint szolgalegényeknek kerültek ide, s amikor családot alapítottak, ittragadtak valamelyik uradalmi tanyán. Voltak olyanok is, akik a katonaság elől kerültek illetve szöktek ide és álnevén szolgáltak. Felekezeti hovatartozásukat tekintve a katolikus vallást követték, míg Karcsa lakói reformátusok voltak. Az uradalmak vezetői jobban szerették a katolikus vallású cselédeket, mert azokkal jobban lehetett bánni. Igaz, több ünnep volt a katolikusoknál, de ha az uradalom érdeke azt kívánta, akkor még vasárnap sem volt pihenőnap, de a cselédség nem szólt ez ellen. Az uradalmak vezetői között tanult emberek csak az intézők voltak. A Sennyey grófok 3 tanyájának az élén a főintéző állt, mivel a tulajdonos nem lakott itt, hanem a ma már Csehszlovákiában levő Bély községben volt a családi kastély. Ebből következik, hogy ezeken a tanyákon a főintéző volt a teljhatalmú úr. Az uradalomhoz tartozó Nyírtanyán lakott egy másik intéző, aki egyúttal a főintéző helyettese is volt, de a Fábiántanyán a vezető tisztét a cselédség köréből kiemelt béresgazda töltötte be. A grófi birtokon, mint korábban is említettem már. három tanya volt, ezért itt központosítottak. A központi tanya a Becsked volt. Ebben a tanyában több cseléd élt, itt voltak a gépek is. Vezető is több élt itt, mint máshol. A tanya élén, s egyúttal az egész gazdaság élén a főintéző állt, de rajta kívül a Becskeden még több vezető is volt. Itt volt a gépészek, gépkezelők vezetője, a főgépész, a kocsisok vezetője, aki egyúttal a magtáros tisztét is betöltötte, a béresek vezetője, a béresgazda, de rajtuk kívül kisebb vezetők voltak itt a kerülők és az elsőbéres. A Nyírtanyán az intéző után a béresgazda következett, majd a kondásszámadó. Rajtuk kívül itt is volt elsőbéres és kerülő. Kocsisok ebben a tanyában nem voltak, csupán egy kocsis volt itt, az intéző személyes szolgálatára rendelt parádéskocsis. Szólnom kell a bárói birtok vezetőiről is. Itt is a Biharom volt a központi tanya. Itt lakott a két tanya vezetője, az intéző •—• a báró kastélya Pácinban volt. Ezen a birtokon nem volt annyi vezető, mint a Becske-