A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)
KILIÁN István: Latin nyelvű komédia 1720-ból a miskolci levéltárban
230 KILIÁN ISTVÁN zsef: A magyar drámairodalom története a legrégibb nyomokon 1867-ig. (A továbbiakban Bayer) Budapest 1897. 2. A jezsuita színjátszást illetően vö.: Johannes Müller: Das jesuitendrama in den Landern deutscher Zunge vom Amfang (1555 bis zum Hochbarock 1665) Augsburg 1930. Az oktatási rendszert illetően: Georg Mertz: Die Pádagogik der Jesuiten nach den Quellén von der áltesten bis in die neuste Zeit (Heidelberg 1898.), Bernhard Duhr: Die Studienordnung der Gesellschaft Jesu mit einer Einleitung. (Freiburg im Bresgau 1896.) 136—148.; Juharos Ferenc: A magyarországi jezsuita drámák története (Szeged 1933.) Jablonkai Gábor: Iskoladrámák a jezsuiták iskoláiban (Kalocsa 1927.) Hets J. Aurelián: A jezsuiták iskolái Magyarországon a XVIII. század közepén (Pannonhalma 1938.), Takács József: A jezsuita iskoladráma 1581— 1773. II. (Budapest 1937.) A továbbiakban TJ. 3. Prónai Antal—Császár Elemér: A kegyesrendiek magyarországi iskoláiban 1670— 1778. Előadott drámák jegyzéke. ItK 1915. 114—122. A továbbiakban: Prónai—Császár. 4. Bayer József: Pálos iskoladrámák a XVIII. évszázadból (Budapest 1897.) 5. Alszeghy Zsolt—Szlávik Ferenc: Csíksomlyói iskoladrámák (Budapest 1913.) 6. Kovács Bernardon: Kézirati iskoladrámák a XVIII. évszázadból. Erdélyi róm. Kath. Státus Kézdivásárhely — Kantai főgimnáziumának értesítője az 1905/906. tanévről 23—45. Szabó J. Dániel két komédiaszöveget közöl is a kantai minorita termésből: Borka asszony és György deák. Stolander és Romulus. ItK 1918. 323—343., 403—420. Szombathy János bizonyítja, hogy a Kovács Bernardon által bemutatott iskoladrámák jezsuita eredetűek: A kantai minorita iskoladrámák. IT 1942. 187— 188. 7. Kilián István: Ismeretlen iskoladráma-gyűjtemény a XVII— XVIII. századból. Borsod-Miskolci Füzetek Irodalomtörténet nr. 5. (Miskolc 1967.), Latin nyelvű pásztorjáték a XVIII. század elejéről; Antik Tanulmányok 1968. 2. 304—327., A magyarországi Miklós-kultusz első drámatörténeti emléke. Múzeumi Kurír 1971. Debrecen, 5. 22—28. Latin nyelvű komédia a XVIII. század elejéről a miskolci levéltárban. Herman Ottó Múzeum Évkönyve X. (Miskolc 1971.) 383—430. 8. A kolligátum drámái az alábbiak: 1. Parentum nimius amor sui ipsius ultor. (Szövege közölve Kilián i. m. 1967.) 2. Jaj én hüt régentén (Szövege közölve: Kilián: i. m. 1967.) 3. Pro nativitate Domini (Szövege közölve: Kilián: i. m. 1968.) 4. Placetne juvenes. 5. Declamatio de Victore ebrioso Bacchanalistica. 6. Exile pretium posco. 7. Musa cum ministris suis. 8. Voluptas a deluso adolescente delusa. 9. Superqve vexit astra nunc sternit suo (Tanulmány: Kilián: i. m. 1971.) 10. Centrum animae Crux Christi. 11. Gladiátor Moschus. 12. Hilaria Deorum in Salacone Sartorculo exhibita (Szövege közölve: Kilián: i. m. 1971.). 9. Vö.: Kilián: i. m. 1967. 12—16. 10. Szombathy: i. m. 11. A kérdéssel kapcsolatban vö.: Kilián: i. m. 1971. Az iskola történetét illetően: A kantai minorita iskola jogelődjét Esztelneken 1682-ben nyitják meg. A kezdetleges épületekben elhelyezett iskolát 1696-ban a közeli Kantába helyezik át. Az iskola 1850-ig zavartalanul működik. Ezalatt a másfél évszázad alatt többször új épületet emelnek vagy a régit kibővítik. 1866-ban újból megnyitják az iskolát. 1874-től az iskola állami kezelésű katolikus gimnáziummá lesz. Vö.: Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon II. Budapest 1924. 427— 438. A katolikus iskolaügy Magyarországon II. (Kalocsa 1884.) 80—81. Schematismus ... Ordinis Fratrum Minorum ... conventualium (Miskolc 1942.) 38—39. 12. RMDE II. 515—555. Comoedia Generális de Conflictu Turcorum et Hungarorum. XVI. század vége. Vö. még: Busa Margit: Egy ismeretlen színjáték ItK 1956. 187— 196. Az esetleges kantai eredetet a darabban 2 sor látszik igazolni: 526. sor. „As minap hogj én is Brassóba mentem". 590. sor. „A Fekete ügjből sok halat ki fogék ..." 13. Vö. Kovács: i. m. 1906. Monay Ferenc bibliográfiájában (Adatok a magyarországi és erdélyi minoriták irodalmi munkásságáról Róma 1953.) szerzők szerinti csoportosításban hozza az iskoladráma címeket az írók életrajzával: 1, 5, 18, 23, 25, 44, 46,