A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

KILIÁN István: Latin nyelvű komédia 1720-ból a miskolci levéltárban

230 KILIÁN ISTVÁN zsef: A magyar drámairodalom története a legrégibb nyomokon 1867-ig. (A továb­biakban Bayer) Budapest 1897. 2. A jezsuita színjátszást illetően vö.: Johannes Müller: Das jesuitendrama in den Landern deutscher Zunge vom Amfang (1555 bis zum Hochbarock 1665) Augsburg 1930. Az oktatási rendszert illetően: Georg Mertz: Die Pádagogik der Jesuiten nach den Quellén von der áltesten bis in die neuste Zeit (Heidelberg 1898.), Bern­hard Duhr: Die Studienordnung der Gesellschaft Jesu mit einer Einleitung. (Frei­burg im Bresgau 1896.) 136—148.; Juharos Ferenc: A magyarországi jezsuita drá­mák története (Szeged 1933.) Jablonkai Gábor: Iskoladrámák a jezsuiták iskolái­ban (Kalocsa 1927.) Hets J. Aurelián: A jezsuiták iskolái Magyarországon a XVIII. század közepén (Pannonhalma 1938.), Takács József: A jezsuita iskoladráma 1581— 1773. II. (Budapest 1937.) A továbbiakban TJ. 3. Prónai Antal—Császár Elemér: A kegyesrendiek magyarországi iskoláiban 1670— 1778. Előadott drámák jegyzéke. ItK 1915. 114—122. A továbbiakban: Prónai—Csá­szár. 4. Bayer József: Pálos iskoladrámák a XVIII. évszázadból (Budapest 1897.) 5. Alszeghy Zsolt—Szlávik Ferenc: Csíksomlyói iskoladrámák (Budapest 1913.) 6. Kovács Bernardon: Kézirati iskoladrámák a XVIII. évszázadból. Erdélyi róm. Kath. Státus Kézdivásárhely — Kantai főgimnáziumának értesítője az 1905/906. tan­évről 23—45. Szabó J. Dániel két komédiaszöveget közöl is a kantai minorita ter­mésből: Borka asszony és György deák. Stolander és Romulus. ItK 1918. 323—343., 403—420. Szombathy János bizonyítja, hogy a Kovács Bernardon által bemutatott iskoladrámák jezsuita eredetűek: A kantai minorita iskoladrámák. IT 1942. 187— 188. 7. Kilián István: Ismeretlen iskoladráma-gyűjtemény a XVII— XVIII. századból. Borsod-Miskolci Füzetek Irodalomtörténet nr. 5. (Miskolc 1967.), Latin nyelvű pásztorjáték a XVIII. század elejéről; Antik Tanulmányok 1968. 2. 304—327., A magyarországi Miklós-kultusz első drámatörténeti emléke. Múzeumi Kurír 1971. Debrecen, 5. 22—28. Latin nyelvű komédia a XVIII. század elejéről a miskolci le­véltárban. Herman Ottó Múzeum Évkönyve X. (Miskolc 1971.) 383—430. 8. A kolligátum drámái az alábbiak: 1. Parentum nimius amor sui ipsius ultor. (Szövege közölve Kilián i. m. 1967.) 2. Jaj én hüt régentén (Szövege közölve: Kilián: i. m. 1967.) 3. Pro nativitate Do­mini (Szövege közölve: Kilián: i. m. 1968.) 4. Placetne juvenes. 5. Declamatio de Victore ebrioso Bacchanalistica. 6. Exile pretium posco. 7. Musa cum ministris suis. 8. Voluptas a deluso adolescente delusa. 9. Superqve vexit astra nunc sternit suo (Tanulmány: Kilián: i. m. 1971.) 10. Centrum animae Crux Christi. 11. Gla­diátor Moschus. 12. Hilaria Deorum in Salacone Sartorculo exhibita (Szövege kö­zölve: Kilián: i. m. 1971.). 9. Vö.: Kilián: i. m. 1967. 12—16. 10. Szombathy: i. m. 11. A kérdéssel kapcsolatban vö.: Kilián: i. m. 1971. Az iskola történetét illetően: A kantai minorita iskola jogelődjét Esztelneken 1682-ben nyitják meg. A kezdet­leges épületekben elhelyezett iskolát 1696-ban a közeli Kantába helyezik át. Az iskola 1850-ig zavartalanul működik. Ezalatt a másfél évszázad alatt többször új épületet emelnek vagy a régit kibővítik. 1866-ban újból megnyitják az iskolát. 1874-től az iskola állami kezelésű katolikus gimnáziummá lesz. Vö.: Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon II. Budapest 1924. 427— 438. A katolikus iskolaügy Magyarországon II. (Kalocsa 1884.) 80—81. Schematis­mus ... Ordinis Fratrum Minorum ... conventualium (Miskolc 1942.) 38—39. 12. RMDE II. 515—555. Comoedia Generális de Conflictu Turcorum et Hungarorum. XVI. század vége. Vö. még: Busa Margit: Egy ismeretlen színjáték ItK 1956. 187— 196. Az esetleges kantai eredetet a darabban 2 sor látszik igazolni: 526. sor. „As minap hogj én is Brassóba mentem". 590. sor. „A Fekete ügjből sok halat ki fo­gék ..." 13. Vö. Kovács: i. m. 1906. Monay Ferenc bibliográfiájában (Adatok a magyarországi és erdélyi minoriták irodalmi munkásságáról Róma 1953.) szerzők szerinti csopor­tosításban hozza az iskoladráma címeket az írók életrajzával: 1, 5, 18, 23, 25, 44, 46,

Next

/
Oldalképek
Tartalom