A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

BODGÁL Ferenc: Kovácsok lógyógyítása

474 BODGÁL FERENC Egyes elzártabb helyeken idősebb kovácsok még a két háború között, is foglalkoztak lógyógyítással, ritkábban egyéb háziállatokkal is. Híres gyógyító embernek ismerték a környékeri a Pálházán (Zemplén m.) élő Bacsó Mihály kovácsmestert. A gyógyítást Balogh József kovácstól tanulta Sátoraljaújhelyen, de tanult a pásztoroktól is, sőt egy Göndör nevű állatorvostól is ellesett néhány gyógymódot, de könyvekből is olvasta. A leggyakoribb munka volt az érvágás, és a szájtisztítás. Az érvágást legtöbbször a nyaki erén végezték, ha „vérnyomást" állapítottak meg. Előfordult, hogy az íny felduzzadt. Ilyenkor felvágta a szájpadlását, a vért kieresztette, majd sóval bedörzsölte. A kehességet földi tökkel (Bryonia) gyógyította. Ezt meg kellett főzni és a ló torkába önteni.

30 A rühesség gyógyításával is foglalkozott. 1945 után vett egy rühes lovat. Ezt az állatorvos agyon akarta lövetni, ö azonban nem engedte. Fáradt olajjal teljesen bekente a lovat, abban állt három napig. Utána lemosták. A lemosás után háromszor édestejjel kenték, majd lecsutakolták. Ezután két liter édestejbe két deci petróleumot tettek, evvel mosták le. Ezután a ló a régi bőrét lehámlotta és meggyógyult. A szőrférget is gyógyította. Egy darab fenyőt szénné égetnek, ezt zsírral összekeverik, s ezzel kenik be a beteg testrészt, úgy vélte, meggyógyul. A vizeletszorulást petrezselyemmel gyógyította. A petrezselymet megtisztította, összevagdosta, majd megfőzte. Ennek levét a ló torkába töltötték. A megzabálás gyógyítását Göndör állatorvostól tanulta. Keserűsót kell grízes liszttel, korpával összedolgozni. Ezt tojásformára elkészíteni és lenyeletni a lóval. Ezt ki is próbálta 1925 körül. A hámdörzsölést sikerrel gyógyította. A sebes részt bakancs-zsírral 4. kép: Patkolótanfolyam résztvevői a katonaságnál Miskolcon, kb. 1910-ben