A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

VARGÁNÉ ZALÁN Irén: Miskolc zenei életéből – Hollósi Kornél

HOLLÓSY KORNÉL 309 melyet ő kifejezetten E. M. C. számára írt — összefoglalva adjuk a három tétel magyarázatát. Ennek a műnek publikálásával számos barátunk kívánságának tettünk eleget azzal, hogy egy ad hoc alkotással rendelkezhetnek az orgonaszolgáltatás számára. Mivel a szerző választása nem lehetett sem szerencsésebb, sem biztosabb, meg vagyunk győződve arról, hogy a szép lapok igen kedvesek lesznek mindenki számára és értékelni tudják mindazok, akik szeretik a jó zenét," Hollósy műveit a fővárosban, a magyar rádióban, külföldi városokban: Stuttgart, Helsinki, Monté Ceneri, Lugano, Milano, Sao Paolo, külföldi rádiókban bemutatták. Műveinek jegyzékét zenei szaklapok sorozatban közlik [16]. Zeneszerzői tevékenységének számontartottságát mutatja egy zeneszerzői névjegyzék, ahol a következő neveket olvashatjuk: Antos Kálmán, Ádám Jenő, Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Farkas Ferenc, Gárdonyi Zoltán, Hajdú Mihály, Hollósy Kornél, Horusiczky Zoltán, Járdányi Pál, Kadosa Pál, Kodály Zoltán, Kókai Rezső, Kosa György, Lajta László, Ottó Ferenc, Szervánszki Endre, Viski János, Weiner Leó. Stílusáról sokan, sokféleképpen vallanak. Egyesek szerint: „Komponálás! technikájának eszményei Csajkovszki témaformálása és Cesár Frank polifóniája, de a magyar hagyományok ötvözésével." Orgonakompozícióiról Margittay Sándor, a neves orgonaművész így vall: „Stílusát tekintve a magyaros muzsika romantikus hagyományainak megújítójaként tartják számon." „Hollósy Kornél a Hubay Jenő Zeneiskola kitűnő tanára igen sikerült szerzői estet adott az intézet dísztermében. Lírikus alaptermészete a dal világában éli ki magát a legteljesebben. A hangszeres zenében viszont a kamarazene felel meg legjobban gazdagon ömlő invenciójának, biztos formaépítő készségének, és finoman magyar romantikájának. Zenéjében felcsillan a saját gyűjtésű, zamatos zempléni népdalkincs, amelyet természetes színekben hullámzó köntösbe öltöztet, de eredeti dallamaiban is minden üteme szívből fakad. Három dalsorozatát, s két kamarazene kompozícióját hallottuk. A közönség egész este lelkesen ünnepelte a népszerű komponistát, valamint az előadókat" [17]. Egy másik művéről a Találkozás című kantátájáról így írnak: „Szellemes, jól hangzó kompozíció" [18]. „A Zeneművészeti Főiskolán bemutatott kórusa tehetséges szerző műve" [19]. A magyar népdalok 3 füzetének megjelenése alkalmával ez áll: „A szerző a miskolci városi zeneiskolának képzett és ambiciózus tanára, nevét pedig a pedagógiai irodalom terén jól ismerjük. Most megjelent népdal átiratai igazi zeneszerzői hivatottságáról tesznek tanúbizonyságot. Már a legelső „Lement a vacsoracsillag" kezdetű dal megfogja a hallgatót, disztingvált, keresetlen, hangulatos harmonizálásával, mely Kodály hatását tükrözi. Ha utóbb találunk is engedményeket a kiegyensúlyozott harmonizálást illetőleg, azért mégis a magyar dalirodalom komoly nyereségének tekinthetjük Hollósy dalait, és érdeklődéssel várjuk további munkálkodását a népdalfeldolgozások terén" [20]. Az A-dúr vonósnégyesének bemutatása alkalmából ezeket olvashatjuk: „A hangverseny különösebb érdekessége (A Magyar Női Vonósnégyes szereplésén kívül) egy új műnek, Hollósy Kornél: A-dúr vonósnégyesének bemutatása volt. Formás, szép alkotás, amely egyként mutatja szerzőjének tehetségét és tudását." Ugyanerről a műről a Züricher Zeitung ezt írja: „A magyar női vonósné-