A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

KILIÁN István: Kiss Dániel önéletrajzi naplója (1784-1838)

KIS DÁNIEL ÖNÉLETRAJZI NAPLÓJA 247 [41] Halmai: Abaúj-Torna m. MHNTR. [42] Vámos—Újfalu: a. m. Vámosújfalu. Zemplén m. MHNTR. [43] Utazóláda. Tréfás diákszó. [44] Hazai gyalogutazásai során inkább csak a tréfás momentumokat írja le. K. D. Pajkos, humoros stílusa nagyon sokszor közel áll Csokonaiéhoz. TJTtirajz-irodaírnunk inkább csak a reformkorban kezd felvirágozni Kazinczy Ferenc Bölöni Farkas Sándor, Pulszky Ferenc, Szemere Bertalan, Gorove István, Tóth Lőrinc és Irinyi József írói tevékenysége folytán. V. ö: MIT, III. 574—580. Szakirodalom, u. i. V. ö. még: Bodolay: i. m: 426. [45] Bodolay: i. m: 86—87. [46] Kótaj: Szabolcs m. MNHTR. [47] Morea hegye. Bibliai földrajzi név. Jeruzsálem keleti oldalán levő hegy. V. ö: Móz. I. 2(2,2. Krón. II. 3,1—2. [48] K. D. 37 A. [49] K. D. 39 A. [50] A szilicei barlangban 1810. augusztus 21-én járt (13 A—B). A szilice határában fekvő lednicei barlangokról v. ő: Fényes Elek: Magyarország leírása (Pest, 1847) II. 281. [51] Deli Ábrahám prédikátor Tákoson (Bereg m.). Megismerkedtek 1808. húsvétján, így ír K. D. róla: Tákoson prédikátor Deli Ábrahám Uram, a kivel és háza népével ekkor úgy meg esmérkedtem, hogy ezután is sok ízben voltam ő Kegyelmeknél" (9 B). Deli Ábrahám felesége volt Munkácsra való. Az asszony leányneve: nemes Buzinlkai Rozália (16 B). [52] Jelenleg a sárospataki könyvtárban ez a könyv nincs meg. [53] A cethalnak nevezett épületrész, benne a karcer még ma is ismert. A szíves felvilágosításért Román Jánosnak tartozom köszönettel. [54] Pócsmegyeri útjáról a 17 A:—18 B lapokig ír. [55] Kis Dániel pataki diáksága alatt az alábbi helyeken volt legációban: 1803. karácsony: Hegymeg, Damak. 1804. húsvét: Komjáti, Szilas. Pünkösd: Novaj. Karácsony: Ragyistyán, Lászlófalva, Kondó. 1805. húsvét: Kisgyőr, pünkösd: Martonfalva, Szútor. Szüreti szuplikáns: Aszaló. Karácsony: Szilvás, Visnyó, Nekézseny. 1806. húsvét: Szalonna, Martonyi, pünkösd: Jósvafő, Petri, Aggtelek, szüreti szuplikáns: Bóldva, Ziliz, Hangács, karácsony: Rimacsécs, Harmac. 1807. húsvét: Gice, Noszvaj, pünkösd: Runya, karácsony: Ófehértó, Besenyőd, 1808. húsvét: Siurány, Marokpapi, Tákos, pünkösd: Kölese Somlkád, karácsony: Gyulaháza, Kárász, Anarcs, Ajak. 1809. húsvét: Zádorfalva, Szuhafő, Alsószuha* Dövény, pünkösd: Bátyú, Szernye, Barkaszó, Újfalu, szüreti szuplikáns: Hamva, Runya. Karácsony: Zádorfalva, Alsószuha, Szuhafő, Dövény. 1810. húsvét: Hamva, Lénártfalva, Csíz, pünkösd: Apagy, Tét, karácsony: Métászalka: 1810. húsvét: Beregszász, Végardó, Búcsú; pünkösd: Cs. bátor, Szászfa, Vajda, aratási szuplikáns: Sajóvámos, Senye, Bóldva, Bábony, Kápolna, Lászlófalva, Ragyistyán, Parasznya, Varbó, Kondó, Alacska, Sajólberente, Tardona, Malvinka, Visnyó, Szilvás, Csermely, Nekézseny, Dédes, Bánfalva, Bánhorvát, Putnok, Kelemér, Náprágy, Sajókaza, Kövecses, Recské, Hamva, Runya, Radnót, Sip, Dúllháza, Báta, Szútor, János, Bélién, Rimaszombat, Uza Panyit, Kálosa, Otrokocs, Beje, Tornaija, Hubó, Beretke, G. Panyit, Csoltó, Lekenye, Horka, Pelsőc, Aggtelek, Jósvafő, Egerszög, Szőllősardó, Petri, Szin, Perkupa, Szalonna, Szendrő, Meszes, Szakácsi, Lak, Tomor, Kupa, Selyeb, Homrogd, Alsóvadász, Szikszó, szüreti szuplikáns: Munkács, karácsony: Pócsmegyer, Monostor. Legációinak során minden helyen megemlíti az abban a községben élő lelkészek és tanítók neveit. Így a napló községtörténeti vonatkozásban pótolhat hiányos adatokat. [56] K. D. itt nem az egész iskola létszámáról beszél. A pataki iskola tanulólétszáma 1796-foan 1626, 1807-ben pedig 1260 volt. Kis Dániel korában már magyarul tanítottak Patakon, s megelőzték a vonatkozó 1844-Jben kiadott törvényt. V. ö: Gulyás József: Sárospatak (Magyar Városok Monográfiája Sárospatak és vidéke, Bp. 1933. 81, p.). V. ö. még: Román János: A sárospataki kollégium, története (Bp. 1956.) 28.