A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)

DÉTSCHY Mihály: Egy ismeretlen magyar vár – Szádvár

EGY ISMERETLEN MAGYAR VAR — SZADVAR 145 továbbá Szendrőre és Krasznahorkára. Ezek birtokában a iászói konvent a király 1538-ban Szádvárban kelt rendelkezésére hivatalosan is beiktatja Bebeket, akit Szádvárban két várnagya, Horváthy Albert és Nádasdy János képvisel [26]. Talán retorzióképpen Ferdinánd Vingárti Horváth Gáspár főkamarásnak adja Szádvárt, azonban ez továbbra is Bebek Ferenc és fia, György birtoka és egyik legbiztosabb menedéke marad [271. Innen indulnak portyáikramindenkori pártállásuk szerint hol Ferdinánd, hol János hívei vagy a török ellen. 1555-ben jelentik Bécsbe, hogy Bebek György Szádvárból, apja mellől Boldogkővárába szállt, és onnan csap ki Ferdinánd híveire és birtokaira [28]. Egy másik jelentés szerint 1556-ban Bebek Ferenc Füleken járt a töröknél, s visszatérőben felesége kirekesztette Szendrő várából, fia pedig nem bocsátotta be Szádvárba [291. 1558 után, mikor őt Konstantinápolyból hazatérőben megölik, György marad Szádvár egyedüli ura, s ő ennek birtokait a gombaszögi páloskolostor falvait elragadva, még tovább növeli [30]. 1562-ben azonban a füleki török tőrbe csalja, és rabként Konstantinápolyba viszik. Ferdinánd hadai nyomban elfoglalják Szendrőt, hogy ne jusson török kézre, s innen intik Bebek szádvári várnagyát, Darvas Gergelyt óvatosságra, hogy a török ne lepje meg [31]. Bebek Györgyöt 1565-ben János Zsigmond váltja ki rabságából, és ő hazatérve, Szádvárba siet. Hamarosan alkudozásokba kezd Schwendi Lázár felsőmagyarországi főkapitánnyal, hogy visszaszerezze Szendrőt. De miután elfogja ennek megbízottját, és a füleki törökkel is tárgyal, Schwendi felkészül Szádvár elfoglalására. Először a vár környékén két erődöt építtet, hogy török rajtaütéstől védhesse. Mikor aztán a további tárgyalások is eredménytelenek maradnak, 1567 január 6-án a saját, továbbá Forgách Zsigmond és Rüber János csapataival bekeríti a várat, és ennek megadására szólítja fel Bebek ott-tartózkodó feleségét, Patóchy Zsófiát, de ő megtagadja ezt. Az ostrom és előzményeinek történetét a kortárs Forgách Ferenc részletesen leírja, és az ostromban részvevő unokaöccse, Zsigmond helyesbítő megjegyzésekkel kíséri írását, így minderről hiteles forrásból értesülünk [32]. Schwendi maga irányítja a vár körüli ágyúállások sáncainak építését, de ezek egyikét a védők ismételten szétlövik, és kis híjján őt magát is megsebesítik. Egy ködös reggelen Schwendi Forgáchcsal felderítésre indul a vár feljáró útján, és ahogy hirtelen felszáll a köd, alig tudnak a védők lövései elől menekülni. A sáncok elkészültével végül megkezdik a várfalak ágyúzását, s miután négynapi ágyútűz után a kapuval ellentétes, északi oldalon egy falszakasz leomlik, az ötödik napon a védők jelt adnak, hogy feladják a várat. A parancsnokok, Darvas Gergely, Wesselényi Farkas és Lórántffy László jönnek le a várból a feltételek megtárgyalására. Miután megállapodtak, hogy Bebekné embereivel, ruháival és kincseivel bántatlanul elvonulhat, de a fegyvereket és férje paripáit a várban kell hagynia, 1567. január 14-én a bátor asszony katonai fedezettel Torna várába vonul. Bebek későn indul török felmentő csapatokkal Fülekről, mert Rimaszombatnál már hírét veszi a vár feladásának, és kénytelen visszafordulni. Szádvár ezzel kamarai birtokká lesz. A várba 60 főnyi német gyalogos őrséget vezényelnek, amelynek első kapitánya Törteli Kun Balázs. A vár karbantartásáról, uradalmai és jövedelmük kezeléséről, az őrség ellátásáról a Kassán székelő Szepesi kamara, illetve az általa kinevezett udvarbíró, provisor gondoskodik. 1568-tól Sóry Pál az udvarbíró, ő és Kun Balázs állíttatja helyre ideigle10