A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 7. (1968)

FOGARASSY László: A III. hadtest a tokaji hídfőben és a 2. dandár anabázisa

322 FOGARASSY LÁSZLÓ JEGYZETEK [1] Julier a tanácskormány lemondása után szabadságra távozott, az ellenforradalom hatalomraj utasa után rövidesen letartóztatták, eltiltották az egyenruhaviseléstől, később alezredesi, 1932-től ezredesi nyugdíjat kapott. Több hadtörténelmi tanulmánya jelent meg. Meghalt 1944. április 25-én Budapesten, tüdőrákban. Emlékiratait özvegye 1944 telén megsemmisítette. A Magyarság 1927. júliusi számaiban megjelent cikksorozat és az Abaúj-Torna vármegye története (Budapest 1935, szerk. Molnár Endre) c. gyűjteményes munkában megjelent tanulmánya csak rövidített kivonata Julier memoárjainak. — Néhai Kerekess József ny. vezérezredes és dr. Balogh Edgár közlése. [2] Hadtörténelmi Intézet Levéltára, Tanácsköztársasági iratok (továbbiakban HIL TK) 52. doboz, hadrendek gyűjteménye. [3] HIL TK 50/11 és 50/36. [4] Kóréh Endre: Erdélyért. A székely hadosztály és dandár története, Budapest é. n. II. kötet, 113—4, 134. old. [5] Breit József altábornagy: Az 1918/19. évi forradalmi mozgalmak és a vörös háború. Magyar Katonai Közlöny, 1921, 232. old. [5a] Kerekess József ny. vezérezredes: Magyarország forradalmi harcai. (Az 19181919. évi hadműveletek katonai története.) Kézirat XII. kötet 564—570. old. 612. oldal szerint a vizsgálat folyamán a zászlóaljparancsnokról (akinek a felváltását és haditörvényszék elé állítását követelte a dandárparancsnok) és a legénységről megállapíttatott, hogy azt felelősség nem terheli. [6] Kerekess, u. o. 610, 618. old. Breit, 233 old. A 23. ezred szétbomlásáért a 2. dandárparancsnokság Gerevich ezredparancsnokot a hadtestnél följelentette. Liptai Ervin könyvében (480. old.) szintén tesz említést az irányítás gyengeségéről, de a szabolcsi eseményt elsősorban a tüzérségi támogatás hiányának tulajdonítja. [7] Dr. Szabó László: A bolsevizmus Magyarországon. A proletárdiktatúra okirataiból. Budapest 1919, 141—142. old. — HILTK 50/202, 50/209. A hadseregparancsnokság hadműveleti osztálya az utóbbi összefoglaló jelentésben felrótta a 23. ezrednek, hogy Tokaj felé is visszahúzódhatott volna, ehelyett északra, Olaszliszka felé tért ki. (A jelentést valószínűleg Schiller szds. dolgozta ki.) [8] Breit 235—6. old., Liptai Ervin: A Magyar Vörös Hadsereg harcai 1919, Budapest 1960, 487. old. [9] Radu Báldescu: Rázboiul national. Operatiunile din anii 1917, 1918, si 1919, Sibiu 1934, 189. old. [10] HIL TK 63. doboz, III. hadtest iratai. [11] A Magyar Vörös Hadsereg 1919, 474—5. old. [12] Breit, 240. old. [13] Breit 241—242. old., G. D. Márdarescu: Campania pentru desrobirea Ardealului si occuparea Budapestéi (1918—1920), Bucuresti 1921, 141—142. old. A román szöveget dr. Tóth Kálmán volt szíves magyarra fordítani. [14] Dr. Fogarassy László: A magyar Vörös Hadsereg utolsó csatája. Szolnok, 1919. augusztus 1. (Jászkunság, 1961, 3—4. szám.) [15] Molnár Miklós: Kassától Kosicéig. Kézirat, VI. kötet, 162. old. [16] Hadtörténelmi Intézet Levéltára, Tanácsköztársasági anyag, 8. doboz, Hünb. VI. osztály anyaga. A Hünb válasza nem maradt fenn. — A kiürítési parancs egyébként elkésett, mert mint a továbbiakban említjük: a románok Füzesabony —Kál-Kápolna vonaláig előrenyomulva, a vasúti összeköttetést Miskolc és Budapest között megszakították. [16a] Liptai Ervin: A magyar Vörös Hadsereg harcai 1919. Budapest 1960, 504. old. Eddig ez a legjobb, nyomtatásban megjelent leírás. Hibája azonban, hogy a harcok történetét a tanácskormány leköszönésével lezárja. Budapest román megszállásával és a vörös csapatok lefegyverzésével kellett volna pontot tenni a könyvre! [17] Berakodott a 2. dandár és a 21. ezred törzse, az 1/21. zászlóalj és az 5/38. üteg. Ezeket — a közben megváltozott helyzet következtében — (kormányválság és