A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 7. (1968)

BODÓ Sándor: Céhbehívótáblák a miskolci Herman Ottó Múzeumban

CÉHBEHÍVÖTABLÁK A MISKOLCI Herman OTTÓ MÚZEUMBAN János bőrkereskedőnél. Előleget mindenki hozzon Magával. Az elmaradott bélésbőrt ki lehet hozni. A táblát sürgősen kézbesítsék. Miskolc, 1950. II. 11. Dancs János elnök." A szöveg tintával írott. A papír hossza: 14,5 cm, szélessége: 20 cm. Az előbbiekben ismertetett céhbehívótáblák formáit és anyagát a következőkben összesíthetjük. Közülük 1 db kör alakú, 10 pajzs-, 2 szív-, 6 ovális, 3 téglalap és 10 db könyvformájú. 2 tábla fából, 28 rézből, 1 pedig ónból készült. 27 táblát Miskolcon, 2 darabot Homonnán, egyet pedig Pelsőcön készítettek és használtak. Egy behívótábla bizonytalan eredetű. Foglalkozás szerint a táblák közül 6 db a csizmadia, 5 db a szabó, 2 db a szűrszabó, 1—1 db a kerékgyártó, a kovács—lakatos—kerékgyártó, a kovács—lakatos—pék, a bádogos—rézöntő—esztergályos, a lakatos—órás— puskaműves, a lakatgyártó, a bodnár, a cipész, a tímár, a tímár—varga, a kordoványos, a szűcs, a gubás, a szíjgyártó, a kalapos, a fazekas céheké, egy db a pék ipartársulaté volt, egy pedig bizonytalan eredetű. A céhek 1872-től fokozatosan megszűntek és ipartársulatokká alakultak. A céhes hagyományok azonban tovább éltek az új keretek között is. Továbbra is használatban maradtak a behívótáblák, sőt 1902-ben a miskolci csizmadia ipartársulat új táblát is csináltatott. Használatukról a második világháborút közvetlenül megelőző időből, sőt 1950-ből is van adatunk. Miskolcon és Göncön még ekkor is behívótáblában küldött üzenettel hívták egybe gyűlésre, vagy temetésre az iparosmestereket. 1950-ben pedig értesítéseket küldtek benne a kisiparosokat érintő eseményekről [36]. A táblák egy része később a múzeumok gyűjteményeibe került, de nagyobb részük elveszett. Bodó Sándor