A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

K. VÉGH Katalin: Boldogkő várának feltárása

BOLDOGKŐ VARÁNAK FELTÁRÁSA 149 család vitt. Bebek Ferenc főispán és testvére, Imre közismert pénzhamisítók voltak. Bebek Imre műhelye a szuhogyi Csorbakő várában került elő, a pénzhamisítás itt 1541—53 között történt [135], 1551-ben ugyan Ferdinánd rendeleteket hozott hamispénzverők és veretők ellen [136], ennek azonban — az akkori viszonyokat ismerve — nem sok eredménye lehetett. Bebek Ferenc Krasznahorkán veretett pénzt [137]. Feltehetően fia, Bebek György is részt vett családja üzelmeiben. 1556-ban már Boldogkő tuladonosaként említik, s lehetséges, hogy ő készítette a sziklába faragott kohójelenségeket. Elképzelhető azonban, hogy nem ment itt végbe az egész folyamat, hanem csak a bronz előállítása történt itt és a pénzverés egy másik várban volt, mivel sem fémlemezeket, sem hamispénzt nem találtunk a feltárás során. Ez azonban azzal is magyarázható, hogy a szikla volt a járószint, így azokat eltakaríthatták. Az öregtorony mellett levő kis bástya is a XVI. században épülhetett. Faboronából alkották, s ezt az érdekes építésmódot a népi építészetből vehették át, csakhogy itt kőfalakkal együtt alkalmazták. A boronaházak az erdős vidékek legősibb építkezési formái [138]. A középkorban a faépítészet az ország nagy részén általános volt [139], s a várakban is gyakran alkalmazhatták, amint ezt Boldogkő példája is bizonyítja. A vár tömlöce is meg lehetett már a XVI. században, s ugyancsak ekkor építhették a palánkfolyosót a sziklanyelvre, végén kis bástyával, továbbá ekkor vehették körül fallal a kaputorony előtti területet is. A török támadások következményeként a magyarországi várak, különösen a végvárak a XVI. század közepétől épülnek ki teljesen, nagy átépítések történnek bennük, új védőműveket hoznak létre. Boldogkőn ebben a korban ilyen nagyobb építkezésekkel, átépítésekkel nem találkozunk, de a fent leírt kisebb építmények jellegükben a XVI. századi várépítészethez kapcsolódnak. A nagyobb átalakítások, új védőművek hiányának oka az, hogy Boldogkő kívül esett a török támadások, hadjáratok vonalától, s nem volt szükséges nagyobb mérvű megerősítése. Boldogkő XVII. századi állapotáról már többet tudunk. Az 1671-es és főként az 1682-es összeírás rögzítette a vár század végi állapotát. Az 1682-es inventárium lentről felfelé menet írja le a különböző építményeket [140]. „Vagyon azon várnak Külső Kapuja Rostéijos Fakbul építetett... Az Kapu mellett vagyon egy Kapus Házacska, azon Kaputul fogva az Kő Szikláig vagyon Tölgy fa Karokkal építetett rósz Palánk, melynek az alja anyira el rodhat, hogy de necesse építeni kell.. . azon Palánkban vagyon két Góré, avagy vgjazo Bastjacska Formára építve." A kaputól tehát valószínű a sziklanyelvig vezetett egy palánkfal, s ezen belül a továbbiakban különböző építményeket említ a szikla mellett: „Sövényei fonatott, meg tapasztatot-Istalo", „kis drabancz vagy Béres haziko", „egy Szekér Szín", két Kenyér Sütő Kemencze", „Bor haz", amely felett „való Kő Szikla tetején vagyon Fabul rótt kis Bastyacska", „az edgyik Goré avagy vigyázó Hely alatt vagyon Deszkabul Csinát Mészár Szék, melik alatt penig vagyon edgy jo fél Sajtó, meljen még mostanis Sajtolhatnak". A kaputoronyhoz vezető úton „vagyon két rendbéli oh hidlas", „az mit a várba bé mennek, vagyon edgy emelcsös uj Kapuja Sark és retez vasaival edgyütt, azon Kaput csigán fel vonyák és