A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

K. VÉGH Katalin: Boldogkő várának feltárása

BOLDOGKŐ VÁRÁNAK FELTÁRÁSA \\$ ostromától elszakadtak, örömestebb értettük volna, ha őket tovább kergettétek volna ..." [56]. Visszafoglalását Bebek Ferenc és Herberstein Rupert kísérelték meg katonáikkal, de eredménytelenül [57]. Ebben az időszakban Martinuzzi Fráter György birtoka volt egy ideig a vár, aki Tomory Egyedtől vette meg [58]. 1537-ben foglalták vissza a császári seregek Fels Lénárt vezetésével [59]. Ferdinánd 1542-ben cserébe adta Patochy Ferencnek Gyula váráért [60]. Patochy leányának, Zsófiának Bebek Györggyel kötött házassága révén került Boldogkő a Bebek-család kezébe [61], 1556-ban [62]. Bebek Györgynek ekkor már hatalmas birtokai vannak, mivel a család utolsó férfi sarjaként örökölte atyja birtokait. Tulajdonában van a pelsőci [63] és a krasznahorkai vár is [64]. Némely régebbi monografikus munkák szerzői 1556-ban mint birtokosát, Bebek Ferencet, György atyját is megemlítik, valószínű tévesen [65], akit Izabella királyné mint hazaárulót 1556-ban megöletett [66]. 1559-ben Boldogkő várnagya Berényi Espán András [67]. Bebek György 1560-ban [68] — Puky Andor családi levéltárában levő és általa leközölt, 1585ben kelt okmánynak az esztergomi káptalan által 1729-ben kiadott hiteles másolata szerint — Sárkczy István Mihálynak adta cserébe a várat egy elfogott, előkelő török pasáért, Amhátért. Sárközy István fia adta el aztán a várat a Serényi-családnak [69]. II. Rudolf császár az 1578. okt. 29-én kiadott oklevelében a vár birtokában megerősíti Serényi Gábort és Mihályt, valamint nejeiket, Tornaallyai Annát és Brodarits Klárát, mindkét nembeli leszármazókra való öröklési joggal [70]. Serényi Mihály 1591-ben írt végrendeletében az ő részét, a vár felét öccsére, Serényi Ferencre hagyja. Megnevezi porkolábját is, Forgács Benedeket. Az 1596. ápr. 1-én kelt újabb végrendelete szerint ekkor már a vár másik felét is, amely eddig Serényi Gáboré volt, ő bírja. Ebben a végrendeletében is Serényi Ferencre és utódaira hagyja a várat [71]. 1599. febr. 15-én írt végrendeletében megerősíti a vár örökségében Serényi Ferencet, aki „... fiának, Serényi Mihóknak tartsa az fele jószágát Boldokőnek is, a kit én eleitől fogva bírtam, amint meg vettük Boldokőt Sárközytől.. ." [72] Sárközy Mihály halála után, 1600. jan. 13-án felesége, Bajony Zsófia a maga és első férjétől, Pásztohy Jánostól [73] származó gyermekei nevében az egri káptalan előtt óvást emel a végrendelet ellen, s azt érvénytelennek nyilvánítja [74]. A per hónapokig elhúzódott, mert 1600. júl. 28-án, Kassán kelt, Serényi Ferencnek írt levelében Basta elrendeli, hogy míg az ügyet kivizsgálják, néhai Serényi Mihály birtokát adja át megbízottjának, Perlaky Miklósnak [75]. Űgy látszik azonban, hogy a várat nem sikerül Bajony Zsófiának megszereznie, mert 1612 augusztusában Serényi Ferenctől veszi meg a mai lengyelországi Nedec magyar vár-ura, Palochay Horváth György [76]. 1617-ben bekövetkezett halála után [77] fia, Palochay Gábor és később unokája, Palochay István örökli [78]. Palochay Horváth György leánya Báthory Gábor felesége volt [79]. 1627-től rövid időre birtokosként említik Szikszay Mátyást és 1630-tól Várkonyi Jánost [80], de hamarosan ismét a Palochayaké. I. Rákóczy György erdélyi fejedelem az 1644. évi Habsburg-ellenes hadjárata során elfoglalta Felső-Magyarországot. A hadjárat idejéből Boldogkőről is hallunk említést. 1644. jún. 1-én Kassa város jegyzőkönyvében írják, hogy -„... az Bodókő várában szorult nemesség penig az palatínushoz követséget instituált és így accordál vele..." [81] Kemény János írja jún. 18-án a Borii