A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

K. VÉGH Katalin: Boldogkő várának feltárása

BOLDOGKŐ VÁRÁNAK FELTÁRÁSA 145 A torony DK-i sarkában előkerült fal és cölöplyuk későbbi, valószínű csigalépcső maradványai. A vár első nagyarányú bővítése a XIV. «• század első felében mehetett végbe, amikor az £} öregtoronyhoz a palotát és a háromszögű tor'-g nyot építették. Ezt kétségtelenül bizonyítják a =o palota feltöltésében talált árpádkori és a XIV. tí század első felére tehető edénytöredékek, ameco lyek egyúttal a bővítés idejét és helyét is meghatározzák. A falazás jellege és a palota 16"3 rései ugyancsak alátámasztják megállapításunkat kat. A magyar várépítészetben általánosan meg'E figyelt jelenség, hogy a XIV. század első felé5 tői hamarosan áttértek a belsőtornyos várak eo építésére. Ez azzal magyarázható, hogy Károly «& Róbert hosszú harcai a tartományurak ellen 3 megmutatták a lakótorony, öregtorony korszeÖ rűtlen voltát. Ebben az időben létesültek a '«? paloták is, és a várakat fallal védték, bejáratáéi nak védelmére kaputornyokat emeltek [124]. s Boldogkő korszerűsítésére is ekkor kerülhetett .o sor. E nagy építési munkát az olasz kultúrát magával hozó Drugeth-családhoz kötjük, amelynek valószínű 1312—51-ig volt birtokában a ísj vár, így a palota és a háromszögű torony felsa építése erre az időre tehető. Feltehetően ekkor g vájhatták a sziklába a ciszternát is, amelyet ° a palota falának meghosszabbításával védtek. > A XIV. századi vár védőfalát szintén nem N ismerjük, holott bizonyosan védhették fallal. * Elképzelhető, hogy az alsó udvarban előkerült o cölöplyukrendszer és a D-i torony szolgálta 3 a vár védelmét, de ezek csak később létesülg hettek, nem egy időben a palotával és a hája romszögű toronnyal. Lehetséges, hogy a palota « K-i oldalánál, a palota és az öregtorony közt 5 épült külső falat megelőző palánkfal a XIV. századi várhoz tartozott. ^ A háromszögű torony megléte bár ritka, de nem egyedül álló jelenség a várépítészetben, megtaláljuk pl. a szlovákiai Csejtén (Cachtice), Ugrócon (Uhrovec) és eredetileg Bajmócon (Bojnice) is ilyen lehetett [125]. Ezt a torony típust Ausztriából a Duna mellől származtatják, ahol már a XIII. század első felében megvoltak, s a XIII. század közepe után -ö ^