A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)

KATONA Imre: A sárospataki Rákóczi-vár ismeretlen XVII. századi ábrázolása az Iparművészeti Múzeum habán gyömbértartóján

A SÁROSPATAKI RÁKÓCZI-VÁR ISMERETLEN XVII. SZÁZADI ÁBRÁZOLÁSA 323 5. Vöröstorony és a szárnyépületek találkozása az udvar felől. A gyömbértartón lévő ábrázolás alapján. birtokain találnak újra otthonra.

11 Ismeretes, hogy Batthyány Ferenc Bethlen Gábo

r párthíve volt, s úgylátszik, annak nemcsak politikai koncepcióját tette magáévár hanem gazdaságpolitikai elképzeléseit is. Ezért támogatta Bethlenhez hasonlóan az anabaptisták nyugat-magyarországi letelepedését. Az 1622-ben a morvaországi Maskowitzról és Alexowitzról érkező anabaptista csoport betelepítése együttes akciójuk következménye, mert a csoport egyik része Bethlen erdélyi birtokain, Alvincen és Nagyváradon telepedett le,

12 míg a csoport másik fele a Batthyányak németújvári uradalmában talált évtizedekig otthonra. Ettől kezdve gyakran érkeznek anabaptisták BatthyányFerenc, illetve Batthyány Ádám birtokaira.

13 A Dunántúlon és Erdélyen kívül a Felvidéken Sárospatak is olyan anabaptista telephely volt, ahol számos művessel együtt fazekas anabaptisták is voltak. Míg azonban az alvinci és a nyugat-magyarországi anabaptisták letelepítésére a XVII. század első évtizedeiben került sor, a sárospataki anapbatistákat már az ellenreformáció évtizedeiben, 1645-ben telepítette le I. Rákóczi György. Földesuraink katolizálása nem egyszerre, hanem csak lassan, néhány évtized alatt ment végbe, mégis legtöbb főúr már a XVII. század 40-es, 50-es éveiben ismét katolikus. A földesurak katolizálásához hasonlóan a jobbágyok áttérése szintén csak lassan, fokozatosan ment végbe. A nyugat-magyarországi és az erdélyi habán telepeket csak évtizedek békés alkotómunkája után érte utói az ellenreformáció kibontakozása. Ennek tulajdonítható, hogy telepeik évtizedekig virágoztak. Nyugat-Magyarországon például csak 21*