A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 4. (1964)

A Herman Ottó Múzeum működése (1954-1963)

248 A Herman OTTÓ MÚZEUM MŰKÖDÉSE (1954-1963) Korábban a múzeumnál szolgálatot teljesítő tudományos munkatársak: néhai MEGAY GÉZA (1922. III. 21—1963. XII. 8) KALICZ NÁNDOR (1957. VIII. 5—1958. IX. 1.) THOMA ANDOR (1956. I. 1.—1958. XI. 14.) DR. KAZACSAY FERENCNÉ (1951—1957) DR. ÁROKSZÁLLÁSY ZOLTÁN (félállású) (1953—1955) DR. ZSADÁNYI GUIDÓ (félállású), (1961. III. 15—1962. XII. 31.) Restaurátorok: GAJDA IMRE, 1950. X. 1—tol KOVÁTS TIBOR (segédrestaurátor), 1963. IX. 1-től A Herman Ottó Múzeum legsúlyosabb problémája az elhelyezés. Jelenlegi épülete, korábban református gimnázium 727 m- alapterületével és 7410 m

3 térfogatával a vidéki magyar múzeumok sorában a 45. helyen áll, ugyanakkor pedig gyűjteményeit tekintve a 9. helyen. Az elmúlt évtizedben az épületen belüli átalakítással az összes adódó lehetőségeket kihasználtuk. (A kétszintes belsővel bíró termet vízszintesen kettéválasztottuk. Toldalékként restaurátor-műhelyt és foto-laboratóriumot, raktározási célra zárt és nyitott szint, valamint motorkerékpár-szint létesítettünk. Az átalakítás következtében megoldódott a régészeti, valamint a néprajzi (1954), majd a képzőművészeti raktár értékesebb darabjainak korszerű elhelyezése is (1961/62). Egy — gyakorlatilag használhatatlan helyiséget — (13-as szoba) munkahely céljára alkalmassá tettük. A néprajzi kerámia részére pedig egy pince-helyiség padlózatát betonoztuk és polcokkal láttuk el. A fentieken kívül megtörtént az 5 kiállítási terem teljes rendbehozatala, rejtettvilágítás felszerelése és festése (1962). Korszerű mellékhelyiségek létesültek. Az elektromos tápvezetéket megerősítették, majd kábelben helyezték el. A képzőművészeti raktárban 6 gördülő tároló sodronyt szereltek fel. Az 1961/62. évi munkák során az emeleti födémeket kicserélték. Az 1954. és 1961/62 évi átalakítások és felújítások összege meghaladta az 1,3 millió forintot. E munkák révén a múzeum épületének teljes belső kihasználtsága biztosítva van. A jelentkező igények mögött azonban a lehetőségek messze elmaradtak. 1962-ben elkészült a Papszer utcai homlokzatnak a Rudas László utcáig történő meghosszabbítására a kivitelezési terv. Ezáltal a kiállítási terület 170 m

2-rel, a raktári terület pedig ugyancsak 170 m

2-rel lenne növelhető. Mindez azonban csak átmeneti megoldás lenne. E munka azonban az 1964. évi beruházási tervben nem szerepel. A város és a megye múzeumi problémáját véglegesen és teljesen korszerű módon csak új múzeumépülettel lehet megoldani, miután Miskolcon más e célra felhasználható épület nem áll rendelkezésre. Az új múzeum építésének problémája 1955 óta napirenden van. A Virágh Pál és Bajnai László által készített díjnyertes terv alapján a múzeum hely kijelölést kapott a Városi Tanács épületével szemben nyitandó új ún. Avas-alatti téren. Nem sikerült azonban elérni, hogy az új múzeum terve a közeljövőben realizálódjék. A Művelődésügyi Minisztérium távlati fejlesztési tervében az új múzeum megépítése szerepel. Sajnos a terv megvalósítását legújabban nehezíti az a körülmény is, hogy a be-