A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 4. (1964)

VALTER Ilona: Régészeti adatok a Bodrogköz honfoglaláskori településtörténetében

136 VALTER ILONA jellegű kerámiával keltezett telepet találtam terepbejárásomon, melyek a Bodrogköz ÉK-i részén egymáshoz közel helyezkednek el. Ezek közül a legjelentősebb a KarcsaSomoson talált lelet, melyet félhold alakú ezüstözött bronz csüngője 800—950 körűire keltezi. Ugyanilyen függő került elő a Királyhelmecen feltárt szláv temetőből.

73 Régészeti leleteken kívül a nyelvészeti adatok döntően bizonyítják a szlávok honfoglalás előtti ittlakását. A ma is meglevő és az elpusztult községek neve közül 20 szláv eredetű [Balsa, Vencsellő, Gáva, Kenézlő, Viss, Zadán (Zsadány), Petrahó, Luka, Karos, Karcsa, Dobruzna, Pacin, Bodolyó, Gerebse, Kisrozvágy, Nagyrozvágy, Láca, Ricse, Perbenyik, Dámóc].

74 Ebből Balsa és Vencsellő szláv eredetű, de magyar képzővel képzett név Petrahó pedig nem honfoglaláskori, hanem későbbi, XI—

XII. századi. Nemcsak a falunevek, hanem egyéb helynevek — főleg víznevek, homokdombok, rétek nevei is szláv eredetűek. Ha ezeket térképre vetítjük, nagyon érdekes kép rajzolódik ki elénk: a szláv helyneveket elszórtan, szinte az egész Bodrogköz területén megtaláljuk (még Tokaj mellett is — Zsaró). De ezek legnagyobb részt a Bodrogköz ÉK-i, DK-i csücskében csoportosulnak. Karostól-Zemplénagárdig szinte minden jelentősebb patak vagy homokdomb neve szláv. Egy másik kisebb tömbjüket a Bodrogköz DNy-i részén, Balsa, Vencsellő, Kenézlő környékén találjuk.

75 E szláv telepek közelebbi etnikai hovatartozását nagyon nehéz megállapítani. Nem voltak egységesek, nem egyidőben telepedtek ide. Zömük honfoglaláskor előtti, ezekből egyikről lehet megközelítően megállapítani a délszláv eredetet: Ricse.

76 Petrahó későbbi, már a kereszténység korából való (Péterfalva), a Zemplénagárd környékén levő Ruszka Gorond, Oroszhegy tó, Oroszhegy szintén későbbi, talán a ruténekhez köthető, akik csak a XIII. században költöztek erre a területre.

77

, Az, hogy a honfoglalók átvették a szlávoktól a települések nevét és egyéb helyneveket kétségtelenül arra mutat, hogy nagyobb számú szláv lakosságnak kellett itt élni, főleg az ÉK-i részeken. A honfoglaló magyarok beköltözésük után berendezkedtek itt és ettől kezdve a kora Árpád-koron, késő középkoron keresztül napjainkig benépesítik ezt a területet. A honfoglalás után már a kora Árpád-korban a falvak egész láncolata alakult ki. Ezt az átmenet nélküli települést nagyon szépen igazolja azt, hogy néhány helyen, így pl. Zalkodnál, Apróhomokon az Árpád-kori falu közvetlenül a honfoglaláskori temető mellé települt. Karcsa-Somosdombon pedig a IX. századi szláv telep mellett közvetlenül találjuk a korai Árpád-kori — XI—

XII. századi leletekkel keltezett telepet. Azt, hogy az Árpád-kori telepek a honfoglalók szállásaiból alakultak ki, nagyon szépen bizonyítják a helynevek. Ezek egy része puszta személynév. Ez a helynévadás csak a honfoglalás korából és a kora Árpád-korból ismert, a későbbi években már nincsen meg.

78 E helynevek a következők: Zalkod, Csenke, Szabolcs, Vajda, Berecki, Apacs, Becsked, Csekeszeg, Cigánd, Őrös, Géres, Cséke Semjén, Őszöd, tehát faluneveink nagy százaléka.

79 A korai megtelepedést igazolják a birtokviszonyok is. Az egyik igen régi nemzetség, a Baksa, melynek talán legelső szállásföldke a Bodrogköz, és talán a honfoglalókkal jöttek ide.

80 A nevüket őrző Baksa homokon egy honfoglaláskori temetőt tártak fel. E nemzetség egész sereg falut birtokol később a Bodrogközben. A XIII. század végén az övék: Kövesd, Semjén, Homoky. Az Árpád-kori telepeket sűrűn egymás mellé települve találjuk, minden esetben vízparton. Mint fentebb már említettük, nagyságra két típust lehet elkülöníteni. A nagy kiterjedésű falvak minden esetben olyan helyen helyezkednek el, ahol nagyobb száraz, víz nem járta terület vette körül a települést, pl. ilyen: Zalkod, Chenke, ZalkodJakob domb, Sárospatak-Apróhomok, Abba, Homoky, Eusud, Zemplénagárd-Liget. A kisebb települések egészen kicsi, víz által időnként száraz réttel körülvett apró homok-